Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

SZIRÁCSIK ÉVA: Koháry II. István, a birtokgyarapító katona

A lányok közül Mária-Terézia korán meghalt, míg Mária Polixénia gróf Erdődy Károlyhoz ment nőül, Karolina pedig gróf Mitrovszky Józsefhez. Antal fia nem érte meg a felnőttkort. Miklós, aki Szentantalon született 1721. július 6-án, már 12 évesen kapitányi rangban szolgált apja ezredében, és nagy katonai karriert futott be, 1757-ben dandártábornok lett. 1758-ban Hont vármegye főispánjává vált. Balogon halt meg 1769. július 3-án, és Selmecbányán temették el. Koháry III. János (1733-1800) császári királyi kamarás volt. 1779-ben vette feleségül Pinelli Mária Teréziát, akitől két lánya és egy fia született. Jozefa (1767-1803) gróf Riesch Jánoshoz ment feleségül, 1769-ben született húga pedig gróf Forgách Ignáczhoz. Bátyjuk, II. Miklós 1764. július 12-én született. Császári királyi kamarás volt és a szluini (ma Horvátországban Slunj) határőrezredben alezredes lett. Gróf Kinsky Mária Borbálától nem születtek gyermekei. így nagybátyjuk, Koháry II. Ignác gyermekei vitték tovább a család nevét.

Koháry II. Ignác 1726. december 2-án született. Részt vett 1744-ben a porosz háborúban kapitányi rangban, a következő évben pedig a fölkelt nemesség őrnagya lett. Bátyja halála után 1769. augusztus 23-án Hont vármegye főispánja lett. 1777. október 10-én bekövetkezett haláláig feleségétől, akivel 1758-tól együtt éltek, egy fia és három lánya született. Mária Terézia (1761-1815) kezét gróf Haller József kérte meg, Jozefáét (1764-1815) báró Laurencin d’Armont Ferdinánd, az 1765-ben született Mária Annáét pedig báró Gudenus János.

Koháry II. Ignác egyetlen fiúgyermeke Ferenc volt, aki 1760. szeptember 4-én született. A hivatali pályán nagy karriert futott be: nemcsak Hont vármegye örökös főispánja, hanem császári és királyi kamarás, az aranygyapjas rend vitéze, császári és királyi belső titkos tanácsos, Magyarország fő pohárnok mestere és főkancellárja volt. 1815-ben hercegi címet kapott. Az 1825. évi országgyűlésen kitűnt magyar nyelvű beszédével, miközben a király latinul szólt a rendekhez. Fiú utód nélkül halt meg 1826. június 27-én. Feleségétől, herceg Waldstein Wartenberg Mária Antóniától, akivel 1792. február 13-án kelt egybe, egyetlen lánya született 1793. július 2-án. Koháry Mária Antónia 1816. január 2-án ment nőül Szász Coburg Ferdinánd herceghez, akire a házasság által a Koháry uradalmak szálltak.9

9 Rózsa György: Egy reformkori levelezés margójára. Kassai István levelei a pozsonyi diétáról. A Hermann Ottó Múzeum évkönyve 43. Miskolc, 2004. 456.

222