Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

SZIRÁCSIK ÉVA: Koháry II. István, a birtokgyarapító katona

A Koháryak első ismert őse, György 1470 táján Mátyás király udvamo- ka volt. A család a 16. században egyre nagyobb jelentőségűvé vált. Koháry Imre felesége ráhói Jákófíy Kata volt. Koháry Imre fia, Koháry Péter (1593-1629) Hont vármegye jegyzőjeként működött, majd a török elleni csatákban tűnt ki, 1593-ban Fülek ostrománál alvezérként, a következő évben pedig Esztergom alatt. 1606-ban királyi biz­tosként részt vett a bécsi békekötésben. 1608-ban küldöttként vállalt szerepet a korona Prágából való elhúzásában, amiért II. Mátyás megkoronázása után Érsekújvár alkapitányává nevezték ki. 1613-ban Báthory Gábor erdélyi feje­delemhez küldték követségbe. Érdemei elismeréseként 1616. február 15-én bárói címet kapott. 1618-ban Komáromba küldték biztosként a törökkel va­ló békekötés miatt. 1619-ben Érsekújvárat védte Bethlen serege ellen, de őr­sége kapitulált, ő pedig fogságba esett, ahonnan csak két év múlva szabadult. 1621-ben királyi engedélyt nyert arra, hogy 60 lovasból és 40 gyalogosból álló testőrséget tartson. 1623-ban sikerrel védte meg Érsekújvárt főkapitányi tisztségben. II. Ferdinánd 1627-ben királyi személynökké nevezte ki. Felesé­ge Kazy Borbála volt, akitől István nevű fia és két lánya született. Koháry I. István 1647. szeptember 23-án Szécsény vár főkapitánya lett, 1657-ben Fülek vár örökös főkapitánya, 1658-ban pedig Hont vármegye fő­ispánja. I. Lipót 1664. április 10-én fővezérnek nevezte ki. Július 19-én Lé­vánál a török ellen vívott harcban elesett, a halála helyszínén kápolnát emel­tek, és a garamszentbenedeki nemzetségi sírboltban helyezték örök nyuga­lomra. Felesége Balassa II. Imrének Bosnyák Judittól született lánya, Balassa Judit volt, második felesége Ujfalussy Éva lett. Koháry I. Istvánnak öt fia született. Imre fia még 1685-ben halt meg, Gá­bor pedig ferences szerzetes lett. Koháry I. János 1657. június 13-án látta meg a napvilágot. 1682-ben Thököly Imre ellen harcolt, de elfogták, majd Kassán és Ungváron raboskodott. Kiszabadulása után Buda 1686. évi vissza­foglalásában vállalt szerepet. Meghalt 1696-ban, eltemették Garamszentbe- nedeken. Feleségétől, orbovai Jakussith Polixénától nem született gyermeke. Koháry Farkas (1685-1704) a császári királyi kamarásságig vitte. 1683-ban részt vett Bécs védelmében, Buda ostrománál pedig a Nógrád és a Hont vár­megyei nemességet vezette. 1704-ben Horvátországba vezényelték, ahol Dub- rova városában halt meg. Övé volt a Gömör vármegyei Murány vár és a hozzá tartozó uradalom. Nyolc gyermeke született feleségétől, gróf Rechberg Mária- Luizától. Koháry I. István fiai közül, s talán az egész Koháry családban Koháry II. István vált a legjelentősebbé, akinek a nevét ma is sokan őrzik. 219

Next

/
Oldalképek
Tartalom