Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

SZIRÁCSIK ÉVA: Koháry II. István, a birtokgyarapító katona

Koháry II. István 1649. március 11-én született a török által fenyegetett Csábrág várában. A tehetséges ifjút a nagyszombati jezsuita kollégiumba küldték tanulni. Miután apját a törökök csatában megölték, a család legidősebb férfi tagjakén I. Lipót császár a 15 éves Koháry II. Istvánt kinevezte apja helyére Fülek várának kapitányává úgy, hogy tanulmányainak befejezéséig a német származású Unger Mártont tette helyettesévé. 1660-tól tanulmányait Bécsben folytatta, a következő évben annak befejezését I. Lipót aranylánccal jutalmazta. 1667-től Fülek vár kapitányaként harcolt a törökök ellen. Thököly Imre csapatai is sikertelenül ostromolták meg a várat 1678-ban, amiért I. Lipót Koháryt aranyláncon függő arcképével tüntette ki.

Az 1681. évi soproni országgyűlésen sokat tett, hogy a protestánsokat megnyerje az uralkodó számára, kezdeményezésére iktatták törvénybe, hogy a protestánsok Füleken is új templomot építhetnek. I. Lipót ezt követően kamarássá, királyi tanácsossá és ezredessé nevezte ki. A békét azonban az országgyűlés sem hozta el. Thököly a következő évben megtámadta Füleket, a vár védői kapituláltak Koháry kivételével, akit Thököly regéci, majd munkácsi börtönébe vettetett. A börtönben is mindvégig I. Lipót híve maradt, kiszabadulásakor 1685-ben a császár a hűség eleven mintaképének nevezte, XI. Ince pápa pedig saját kezű levelet küldött neki.

1686-ban dunáninneni főkapitánnyá, a bányavárosok főkapitányává nevezték ki, részt vett Buda fölszabadításában, a következő évben pedig Eger visszafoglalásában, ahol jobb karját egy török golyó összeroncsolta. Az egri Szépasszony-völgy et a kortársak róla nevezték el Koháry-völgynek.7

Az 1703-ban kitört Rákóczi-szabadságharc idején birtokait elfoglalták, maga pedig bujdosni kényszerült, sokáig Buda Vízivárosnak nevezett részében élt. II. Rákóczi Ferenc sem tudta a saját oldalára állítani. Harcolt, de vezető szerepet már nem vállalt. Huszár ezredet tartott fönn, pénzt kölcsönzött hadi célokra az uralkodónak, s részt vett I. Lipót biztosaként az 1704. évi Selmecbányái tanácskozáson. Gróf Pálffy János 1709-ben visszafoglalta csáb- rági várát, ahol haláláig tartózkodott.

III. Károly az 1712. évi koronázó országgyűlésen Koháryt teljes fizetéssel nyugdíjazta 48 évi hűséges szolgálatáért. 1714-ben belső titkos tanácsossá nevezték ki, országbíróvá választották, s az országgyűlésen a vallásügyi

7 Sugár István: Adatok Eger város múltjából. Az Egri Múzeum évkönyve 11-12. Eger, 1973-1974. 203.

220