Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)
TÓTH FERENC: Várostromok Lotaringiai V. Károly herceg katonai naplójában
vagy legyőzésére is.20 Ebben a részben a magát Montecuccoli tanítványának tartó Lotaringiai Károly legfontosabb reformgondolatai jelentek meg, amelyek részben visszautaltak a korábban kifejtett pénzügyi és gazdasági reformokra, mivel a szerző nagy jelentőséget tulajdonít a hadügyek pénzügyi alapjainak. Javaslatának fő eleme egy húszezer főből álló állandó hadsereg létrehozása volt, amely hat vagy nyolc nemzeti (magyarok, olaszok, lotarin- giaiak, flamandok, németek stb.) alapon felállított dandárból állt. A hadszervezet ilyen formája jól tükrözi a szerző európai nemzetekre vonatkozó karakterológiai elveit. Ebben az esetben is - hasonlóan az iparfejlesztési gondolataihoz -javasolta a francia képzett tisztek alkalmazását, ugyanakkor elutasította annak lehetőségét, hogy „külhoniakat keverjenek a lotaringiaiak közé”. Mindez megerősíti a testamentum azon gondolatait, amelyek a Lotaringiai Hercegség szuverenitását igyekeztek kihangsúlyozni, és ezáltal az emigrációba kényszerült herceg ezredeit külön elbírálás alá helyezték.21 A hadtudományok fejlesztése érdekében a szerző melegen ajánlotta egy Matematikai Akadémia alapítását, különös tekintettel a várostromok szempontjából nélkülözhetetlen ún. tudós fegyvernemek - mint a tüzérség és műszaki hadmérnöki kar - tisztjeinek megfelelő képzése céljából. A katonai határvidék és a magyar végek megfelelő védelme céljára svájci milíciák alkalmazását ajánlotta. A 17-18. század folyamán szinte valamennyi európai országban igen heves viták zajlottak arról, hogy a katonai pályán való érvényesülés terén a nemesi származás (születés) vagy a katonai teljesítmény (érdem) elve legyen a meghatározó.22 Lotaringiai Károly herceg politikai 20 „C’est la conduite que j’ay toujours davantage admirée dans l’oeconomie de cette Couronne qui a mis ma famille à l’aumône, & qui m’a rendu avanturier. Il ne faut pas seulement l’imiter, mais il est aisé de la surpasser, même de l’y supplanter, en éloignant des défauts qu’elle y a laissé, le plus grand desquels est de ne point donner d’entré assurée, ou de méthode régulière pour avancer la fortune des soldats de service, qui cause toutes les desertions françoises.” Testament politique de Charles Duc de Lorraine et de Bar. Déposé entre les mains l’Empereur Leopold a Presbourg le 29. Novembre 1687. en faveur du Roy d'Hongrie & ses Successeurs arrivans a l'Empire, Lipsic (Leipzig), George Weitman, 1697. 86. 21 L. ehhez: Petiot, Alain: Un héritage du duc Charles V. Les régiments lorrains dans l’armée impériale. In : Renate Zedinger- Wolfgang Schmale (szerk.): Franz Stephan von Lothringen und sein Kreis, Jahrbuch der Österreichischen Gesellschaft zur Erforschung des achtzehnten Jahrhunderts 23. Bochum, 2009. 51-60. 22 L. ehhez: G. Léonard, Emile: L ‘armée et ses problèmes au XVIIIe siècle. Paris, 1958. 157
