Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

TÓTH FERENC: Várostromok Lotaringiai V. Károly herceg katonai naplójában

testamentuma a katonai érdemet tekinti előbbrevalónak, és még a fiatal arisz­tokratáknak is kifejezetten ajánlotta, hogy pályájuk kezdetén szolgáljanak tapasztalt, nem nemesi származású tisztek ezredéiben. Másrészről pedig a politikai testamentum szerzője határozottan fellépett a tisztek korrupt és pa­zarló magatartása ellen. Ami a hadjáratok pénzügyi feltételeit illeti, a szer­zőjavasolta, hogy az uralkodó már a következő hadjárat előtti évben teremt­se elő az ahhoz szükséges anyagi fedezetet. Számításai szerint, a pénznek már az előző év októberében rendelkezésre kellett állni ahhoz, hogy a had­járat évének elején az állami manufaktúrák elláthassák a hadsereg raktárait. A herceg reformelképzeléseinek másik fontos eleme egy úgynevezett „ket­tős katonai kórház” létrehozása volt, amely egyrészt a betegek és sebesültek sürgősségi ellátását, valamint a háborúkban megrokkant invalidus veterá­nok intézményesített ellátását volt hivatott ellátni. Itt minden bizonnyal francia példa lebegett a reformer szemei előtt. Mint ismeretes XIV. Lajos már uralkodásának elején elhatározta, hogy a háborúban megsérült és harc- képtelenné vált katonái számára nagyméretű kórházat hoz létre. 1670. feb­ruár 24-én kelt rendeletével megalapította a neves Hôtel des Invalides intéz­ményt, amely számos híres európai katonai kórház - köztük a chelsea-i királyi kórház (Royal Hospital Chelsea) vagy a dublini Kilmainham kórház (Royal Hospital Kilmainham) - példaképévé vált.23 A személyes katonai érdem elvét támogató szerző egy olyan előléptetési rendszer bevezetését szorgalmazta, amely kivételezés és elfogultság nélküli kiszámítható tisztes­séges pályát kínált a katonatisztek számára. A hatékony hírszerzés fontossá­gát kiemelte és állandó kémhálózat működtetését tartotta kívánatosnak. A hadi­kiadások pontos lebonyolítását megbízható hivatalnokok alkalmazásával látta megoldhatónak.24 Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy Lotaringiai V. Károly herceg katonai pályája és munkássága szempontjából meghatározó jelentőségűek voltak a különféle várostromok. Mindez persze nem csupán a herceg szemé­lyes sorsának egyedi jellegzetessége, hanem a korabeli hadügyi reform­23 Bèly, Lucien: Histoire des relations internationales en Europe XVIIe - XVIIIe siècles. Paris, PUF, 2001. 318. 24 Testament politique de Charles Duc de Lorraine et de Bar. Déposé entre les mains l’Empereur Leopold à Presbourg le 29. Novembre 1687. en faveur du Roy d’Hongrie & ses Successeurs arrivans à l’Empire, Lipsic (Leipzig), George Weitman, 1697. 158

Next

/
Oldalképek
Tartalom