Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

G. ETÉNYI NÓRA: Tradíció és aktualitás a 17. század végi várostromok nyilvánosságában

hetesen a Bées védelmét irányító, a röplapokról is közismert vonásokkal ábrázolt Rüdiger Starhemberg látható. Külön lapon örökítették meg Bécs városát, ezzel a város védelmében, s a lakosság ellátásában jelentős szerepet vállaló polgármesternek, Johann Andreas von Liebenbergnek a szerepét emelve ki. A szőlővel díszített lapon a nagy vesztes, Kara Musztafa látható. Thököly Imrét tök hetesen egy, a két mellső lábát a levegőbe emelő, ugrató lovon ábrázolta a sorozat. A metszeten felismerhetően, fiatalemberként ábrázolt Thököly hátrafelé, kicsit visszanéz, a mentéje dúsan díszített, de nem törökös. Thököly ábrázolása nem ellenséges, nem hangsúlyozza a törökösség vádját, nem bukott politikusként, jelentéktelen tényezőként mutatta be. Az elfogulatlan ábrázolás azt jelzi, hogy nem közvetlenül a bécsi udvar reprezentációja nyilvánult meg a kártyalapokon, hiszen a császári propaganda már 1683 októberében egyértelműen ellenséges Thököly Imre személyével kapcsolatban. Thökölyről inkább az evangélikus német területeken élt pozitívabb kép.

A „hatos” lapokon a török támadás széles körű hatását érzékeltették kissé leegyszerűsített módon. A törökkel szemben helyt álló társadalmi rétegek: a nemesség, a polgárság, a parasztok, valamint a szívvel jelölt kártyán a klérus szerepeltek. Az országok allegóriáit felvonultató lapok között a piroson látható a Magyar Királyság fiatal nőalakként, jellegzetes magyar főnemesi viseletben, a jobb keze előtti pajzson hármas halom, kettős kereszt, a bal kezében felemelt jogar. A sorozatban a Cseh Királyságot jelképező nőalakkal kiemelték a cseh királyi cím fontosságát valamint választófejedelmi státusát. Valószínű, hogy Laxenburgi Szövetség tagjaként szerepelt ilyen hangsúlyosan a sorozatban Hollandia. A hiányzó kártyalap valószínűleg Velencét ábrázolta korabeli analógiák és a török elleni háború meghatározó tengeri hatalmaként, bár más vonatkozásban, akár XI. Ince pápa szerepére vonatkozóan, nem jelent meg a kártyalapokon a Szent Liga hatása a törököt kiűző háborúban.65

A politikai propaganda és reprezentáció mellett a kártyajáték szimbólumként a politikai szatírák világához is köti a sorozatot.66 A megjelenített török

65 Fraknói Vilmos: XI. Ince pápa és Magyarország felszabadítása a török uralom alól. Budapest, 1886. Molnár Antal: A pápaság és Magyarország a török uralom idején (1526-1686.) In: Molnár Antal (szerk.): Elfelejtett végvidék. Budapest, 2008. 13—43.

66 Bécs 1683-as ostromról jelent meg olyan, a törökök forró bécsi fürdőjét bemutató röplap, mely a kártyasorozathoz hasonlóan sokszereplős jelenetben szórakoztató, ám lényeglátó módon érzékelteti, hogy milyen sokféle hatalmi érdek nyilvánul meg a politikai és katonai

114