Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

G. ETÉNYI NÓRA: Tradíció és aktualitás a 17. század végi várostromok nyilvánosságában

A legértékesebb kártyán Európa legjelentősebb uralkodói - I. Lipót csá­szár, II. Károly spanyol uralkodó, XI. Károly svéd király - szerepeltek, vala­mint XIV. Lajos is, aki ugyan nem számított szövetségesnek, mint az előbbi­ek, de 1684-ben XI. Ince közvetítésével sikerült éppen a török elleni háború érdekében húsz évre szóló regensburgi fegyverszünetet megkötnie. A „felső­kön” is jelentős uralkodók szerepeltek, a kahlenbergi csata egyik kulcssze- replőjeként Sobieski lengyel király, II. Károly, angol uralkodó, V. Krisztián dán király és II. Péter portugál herceg. Az „alsón” a hadszíntéren személye­sen is jelen lévő II. Miksa Emanuel bajor, II. János György szász, valamint a jelentős hadi segélyt küldő Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem látható. A szintén ezen a kártyaértéken megjelenített Fülöp Vilmos pfalzi vá­lasztófejedelem nem jelent meg saját csapatokkal Bécs ostrománál, de a Pfalz-Neuburgi ág, mellyel 1685-ben egyesült a pfalzi választófejedelemség, jelentős csapatokkal képviseltette magát. A „tizes” értékű kártyalapon orszá­gok allegóriái jelentek meg nőalakként. Az értelmezéshez érdemes kiemelni, hogy a kártyalap színeinek is van politikai jelentése. A piroson szerepelnek a Habsburg-ház számára legfontosabb tényezők, maga I. Lipót is piros király­ként látható. A négy darab kilences lapon Bécs védelmének legjelentősebb hadvezérei szerepeltek a piroson a császári hadvezér, Lotharingiai Károly, I. Lipót sógora, míg a zöldön a württembergi és a frank birodalmi segélycsa­patokat irányító Georg Friedrich von Waldeck, valamint a császári sereg ge­nerálisa, Johann Heinrich Dünewald gróf és a Christian Ernst von Bayreurth a birodalmi segélycsapatok generálisa. Meglepő, hogy a török háború jeles hadvezérei közé nem került be sem Bádeni Lajos, sem pedig a Haditanács el­nökeként jelentős szerepet játszó Bádeni Herman. Bár az uralkodókat is lo­von ábrázolta a metszetet készítő művész, de a hadvezérek bemutatásánál vá­lik leginkább szembetűnővé, hogy a lovak beállítása, fej- és lábtartása is mi­lyen gondosan kivitelezett, nem egy séma alapján, hanem sokféle pózban, a korabeli elvárásoknak megfelelően mutatta be az alkotó az ugrató lovakon a sikeres hadvezéreket. A piros nyolcason Apaffy Mihály erdélyi fejedelem lát­ható öregemberként ábrázolva, de ugrató lovon, ez utóbbival érzékeltetve, hogy a törököt kiűző háborúban politikai és stratégiai szempontból meghatá­rozó az Erdélyi Fejedelemség. Bár Bécs ostrománál a vazallus államoknak is szerepet kellett vállalni, a kártyasorozaton mégis inkább lehetséges új szö­vetségesként jelent meg Erdély. Egy lapon ábrázolták Havasalföldet és Moldvát, valamint külön lapon a kozákokat. Valószínű, hogy egy korábbi sorozat alapján kerül fel a Svájcot jelképező nőalak a kártyalapokra. A piros 113

Next

/
Oldalképek
Tartalom