Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)
SÁNTA ÁKOS: Egy erődváros a korszakváltás idején. Érsekújvár telkeinek összeírása és a város újra települése a török kiűzése után
számú ingatlanon álló épületnek volt bejegyzett telektulajdonosa, amelyhez 1699-ben jutott hozzá szintén Kollonich érsek „kegyességéből”.41 Számos példát találunk az ingatlantulajdon szerzés minden formájára, azonban egy dolog mindegyikben közös, mégpedig az, hogy valakinek a hozzájárulása, engedélye kellett ahhoz, hogy a későbbi tulajdonosa beköltözzön a városba, ezáltal lehetőséget kapjon arra, hogy telket is vásároljon magának. Ha azt akaijuk meghatározni, hogy a telkek tulajdonosai honnan költöztek a városba, külön kell választanunk a származási és születési helyüket attól a helytől, ahonnan betelepültek a városba. Ugyanis csak kevés esetben egyezik meg a két hely egymással. Elsősorban ezzel társítva érdemes vizsgálni, hogy az említett települések milyen jogi státuszban voltak és hogy milyen volt a telektulajdonosok nemzetiségi megoszlása. Magyarok és német nemzetiségűek adták a városi telektulajdonosok azon csoportját, akik a táborból {Ex Castris) költöztek a városba. Míg az ostromot követően a táborból a városba költözők többsége magyar, addig a századfordulóhoz közeledve ez az arány megfordul, és a németek kerülnek többségbe a két nemzetiség közül. Német nemzetiségű telektulajdonosok az örökös tartományokból, a Német-római-Birodalom különböző területeiről származnak, viszont legtöbbjük a táborból, a császárvárosból vagy valamelyik erődből, illetve végvárból települ át Érsekújvárra. A bizottságot vezető Schneburg báró és felesége Tirolból (Tirolensis) egy közelebbről meg nem határozott helyről érkeztek. A szintén tiroliként említett személyek közül Sigismundus Etangler és Candidus Lidczky, mindketten „Landeki ” mezővárosából származnak, és ugyanabban az évben, 1692-ben Komáromból települtek át Érsekújvárra.42 A betelepülők között, ha nem is túlsúlyban, de érezhető többségben vannak azok, akik mezővárosból érkeztek. A legtöbben Nyitra vármegye mezővárosaiból: Nyitra {Nitria), Radosna (Radosin), Séllye (Séle), Nagy Surány (Surány),43 és Pozsony vármegyei Szered {Szeret) mezővárosaiból 41 „Ao 1699 Qvarterium desertum condescendit ex mandato et gratia Archieppi á Kollonicz ” 42 Az említett személyek azért is figyelemre méltóak számunkra, mert Candidus Lidzky a 25-ös számú ingatlanon álló épületet, 1694-ben vásárolta Georgius Dobovosky-tói 8ft-ért, majd 1700-ban busás haszonnal tovább adta 376 ft-ért Sigismundus Etanglernek. Az említett telek adás-vétel azért érdekes, mert ez a legnagyobb árkülönbséggel továbbadott ingatlan. Míg maga Lidzky a 145 számú telket birtokolta, amit egy évvel korábban, 50 ft-ért vásárolt Fabianus Sipos-tói. 43 Öszesen: 37 fő: Nyitra 7, Radosna 1, Séllye 21, Nagy Surány 8 15. 176
