Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)

SÁNTA ÁKOS: Egy erődváros a korszakváltás idején. Érsekújvár telkeinek összeírása és a város újra települése a török kiűzése után

érkezetek.44 Ha az egy településről érkezők számarányát vizsgáljuk, az első három helyen szintén mezővárosokat találunk. A már említett Szered-ről érkezett 27 fő után, a legtöbben Séllyéről érkeztek, összesen 21 fő, majd a „harmadik helyen”, a 12 fővel Komárom (Comaromiensis) mezővárosa áll. Miután a telektulajdonosok többsége mezővárosból (ex oppidum) és falvakból (ex pago) érkezett, az említett településtípusok jellegéből kifolyólag következne, hogy a legtöbben jogállásukat tekintve földművelő „státuszban” (rusticus) szerepelnek. Viszont jelen esetben, a mezővárosból érkező nemesség száma pontosan megegyezik a mezővárosból érkezett földművelők számával.45 A Nyitra megye és a vele szomszédos megyék falvaiból, érkező nemesség és a földművesek száma ugyancsak megegyezik, szám szerint 25-25 fő. Nemzetiségi hovatartozás szerint, egy-egy kivételtől eltekintve a falvakból érkezők többségében magyarok (hungarus), és szlávok (sclavus). A városokból (Ex Civitte) érkezők nagy része, ugyancsak Nyitra és a vele szomszédos vármegyék városaiból érkezett: Pozsony, Győr, Esztergom, Nagyszombat, Szakolca. A Magyar Királyság területén belül a legtávolabbról, az Abaúj vármegyei Janókról, és a Varasd megyei Novavesről érkeztek.46

Telektulajdonosok nemzetiségi megoszlása 1700- ban

Scbvus

23%

□ Hungarus H Sahvus

□ G em anus

□ Egyéb

44 Pozsony vármegye vonatkozásában 90%-ot jelent, viszont az összes mezővárosból érkezőnek a 29%-a érkezett Szeredből.

45 27-27 fő

46 Jánok Lip: Jánok Abaúj vm., Novaves Lip: Novavesz Varasd vm. Lipszky János: A Magyar Királyság és társországai térképe és névtára (1804-1810) [DVD] Arcanum Adatbázis., 2005.

177