Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)
SÁNTA ÁKOS: Egy erődváros a korszakváltás idején. Érsekújvár telkeinek összeírása és a város újra települése a török kiűzése után
10 évvel később ismerték el rá. A kérdést, remélhetően a birtoklás történet alapos feldolgozása után megnyugtatóan tudjuk majd tisztázni. Eladóként szerepelő magyar nemes, Martinus Okos, aki Joannes Pau- linihoz hasonlóan szintén 1685-ben érkezett a városba, az összeíráskor említett házának, mint romos épület még 1696-ban jutott a birtokába. Pau- lini Joannessel ellentétben az ő neve előfordul, mint eladó, egy 1700-ban Joannes Szabó tulajdonát képező 116. számú telken álló házzal kapcsolatban. A telek rövid birtoklástörténete szerint, 1685-ben, tehát közvetlen a városba érkezése után került Martinus Okos tulajdonába, mint puszta hely. Amit 1696-ban feltehetően a felújítási munkálatok elvégzése után, 101 forintért eladott a városba az éppen akkor Léváról betelepülő Joannes Szabó - nak. Továbbá ugyanabban az évben engedélyt kapott arra, hogy a 89. számú telken álló, akkor még romos ház a birtokába kerüljön, amit az összeíráskor már épületként említenek. Mivel a telek birtoklástörténeti része más egykori tulajdonost nem említ, feltételezhető, hogy már korábban is Martinus Okos birtokában volt. Közvetlenül a visszafoglalás után betelepülő és telektulajdont szerző 27 fő közül, 21 Inspector Werlein jóváhagyásával települt le az erődvárosban. Werlein működését, mint hadélelmezési főnök kezdte és röviddel a császári csapatok bevonulását követően a Budai Kamara felügyelője lett.39 Árulkodó azoknak a névsora, akiknek a helyszínen tartózkodó főparancsnok, Lotharingiai Károly adott engedélyt a városba településhez, hiszen többen közülük a városi vezetés tagjai voltak: Joannes Keres kény, Franc is- eus Bogyo, Stephanus Czompo, Josephus Somer, Martinus Puskas. Az összeírást végző bizottság tagjai közül csak Joannes Georgius Ku- boczy nem rendelkezett telektulajdonnal a városban.40 Valószínűleg ő csak az összeírás gyakorlati feladatának elvégzése alatt tartózkodott Érsekújváron. Míg a bizottság vezetője Schneburg báró feleségével, az érkezésükkor, 1697-ben Kollonich érsek által neki átengedett épületben (65.) lakott. Ezen kívül felesége Magnifica Schneburg, egy fekvését tekintve nem túl frekventált helyen, az északnyugati városfal közelében álló tömbben, a 37. 39 „Inspector Vériéin” az összeírásban szereplő névalak. Werlein Joannes Stephanus osztrák/német származású, Érsekújvár és Esztergom kamarai felügyelője, egyben hadélelmezési főnöke, budai kamarai felügyelő (1685 szeptember) A Budai Kamarai Adminisztráció vezetője- kamarai adminisztrátor 1686 november 5-től, 1691 január 25.-én bekövetkezett haláláig. Fallenbüchl, 351-352. 40 Nagy Ivánnál a Kubóczy családnak a címerleírása szerepel. Nagy Iván: Magyar- ország családai. Hatodik kötet. In: Arcanum DVD könyvtár IV. 175
