Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)
TÓTH FERENC: Egy várépítő magyar emigráns Törökországban: François de Tott
lenségét is, valamint az orosz hajók ezentúl akadálytalanul hajózhattak a tengerszorosokon át. Lengyelország felosztása után pedig egyre inkább előtérbe kerül az Oszmán Birodalom feldarabolásának kérdése, a későbbi „keleti kérdés” is.48 Saint-Priest gróf 1774. augusztus 17-i levelében a diplomáciai kudarcot a török kormányzat és az uralkodó gyengeségének tulajdonította: „Nehéz kifejezni azt a szintet, amelyre a kormányzat süllyedt. A Nagyúr csak sétálással tölti az idejét és teljesen képtelen arra, hogy az államügyekkel foglalkozzon.”49 Az Oszmán Birodalom látványos gyengülése Tott báró munkálatait is jelentősen befolyásolta. A háború alatt elkezdett reformokat igyekezett folytatni, bár az oszmán kormányzat egyre kevesebb támogatást nyújtott hozzá. A francia nagykövet, 1774. november 14-i levelében igen érzékletesen ábrázolta a báró egyre nehezebbé váló helyzetét: „Tott báró munkáira vonatkozólag csak az augusztus 17-i 19. számú levelemben már leírtakat tudom megismételni. Az oszmán miniszterek mindent nagyon lelkesen megígérnek, de semmi sem halad, mivel a legkisebb akadály is hónapokra leállítja a munkálatokat. Ennyire lagymatag és közönyös a kormányzatot irányítók hozzáállása.50 A helyzet némileg javulni látszott 1774 decemberében, amikor a Porta kiutalt a bárónak az ágyúöntés munkálatainak folytatására havi 800 piaszter ellátmányt.51 A következő év elején sikerült befejeznie a Boszporuszon felállított két új erőd építését és jelentősen hozzájárult a Dzsezajirli Gázi Hasszán pasa vezetésével folyó oszmán haditengerészeti reformokhoz.52 Építési munkálatai során megpróbálta szabványosítani a török mérnökök által használt különféle súly- és hosszmértékeket is.53 Az oszmán haditengerészetben zajló reformok számára alapvető fontosságú volt a tengerésztisztek korszerű képzésének biztosítása, amelyet a báró által létrehozott új matematikai iskolának (törökül Hendesekhânè) kellett megoldani.54 Az intézményt 1775. április 29-én avatták fel a konstantinápolyi arzenálban.55 48 Ferenc Tóth: La guerre russo-turque (1768-1774) et la défense des Dardanelles. L’extraordinaire mission du baron de Tott. Paris (Economical, 2008, 124-127. 49 CADN, Constantinople série A, fonds Saint-Priest 49 338. 50 Uo. 403-404. 51 Uo. 429. 52 CADN, Constantinople série A, fonds Saint-Priest 50 219-221. 53 Alpay Özdural: Sinan's arçin: A Survey of Ottoman Architectural Metrology. In: Muqarnas Vol. 15 (1998), 6-7. és 10-13. 54 Frédéric Hitzel szerint 1773-ban nyílt meg Hasköy-ben és tíz évvel később átalakították mémökiskolává (mühendiskhânel. Frédéric Hitzel: L’Empire ottoman 140
