Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)

TÓTH FERENC: Egy várépítő magyar emigráns Törökországban: François de Tott

alakulatot feloszlatták.44 Ugyanakkor az alakulat rövid fennállása során oszmán haderő elitjéhez tartozott. A szultán és a nagyvezír személyesen ellenőrizték a csapat gyakorlatozását és a bárót mindvégig bizalommal támogatták.45

Az 1774-es esztendő két fontos eseményt hozott az Oszmán Birodalom történetében: 1774 januárjában meghalt III. Musztafa szultán és július 21- én a kücsük-kajnardzsi békével véget ért az orosz-török háború. Mindkét esemény gyökeresen megváltoztatta Tott báró konstantinápolyi tartózkodásának körülményeit. A szultánnal kialakított személyes jó viszonya nagy tervekre adott volna reményt a békeidőszakban. Például közösen tervezgették a szuezi csatorna kiépítésének tervét is.46 A báró később így emlékezik vissza erre az emlékirataiban: „A Szultán naponta gyarapította a tudását és látóköre kezdett túlterjedni a megszokott határokon. Nagy érdeklődéssel foglalkozott a két tenger szuezi földnyelven keresztül való összekötésének tervével. E témával kapcsolatos ismereteimhez rendelkezésemre kívánta bocsátani az egyiptomi biztosok jelentéseit is, és majd e visszaemlékezések negyedik részében látni fogjuk, hogy ha Musztafa e munka elvégzéséhez eleget élhetett volna, megtalálta volna azokat a helyi eszközöket, amelyekkel végrehajthatta volna az emberiség lehető legnagyobb politikai forradalmát.”47

III. Musztafa szultánt I. Abdul-Hamid követte a trónon, aki a béketárgyalásokra összpontosította az energiáit. A tárgyalások egyébként már 1772 augusztusában elkezdődtek Foksányban. Az események akkor gyorsultak fel, amikor Rumjancev marsall csapatai 1774 áprilisában már komolyan veszélyeztették a nagyvezír Muhsinzadé pasa által vezetett oszmán fősereget. Tott báró hadsereg modernizáló erőfeszítései ellenére, a békefolyamat felerősödött és az 1774. július 21-én megkötött kücsük-kajnardzsi szerződéshez vezetett, amely az Oszmán Birodalom eddigi történetének legkedvezőtlenebb békeszerződése, de Oroszország nagyhatalmi előretörésének fontos mérföldköve volt. Nemcsak számos muzulmán lakosságú terület került orosz fennhatóság alá, de a szerződés kimondta Krím fugget44 Halíl Hamíd pasa nagyvezír hivatala idején ismét felállították a szüratcsik alakulatát (1782-1785). Hitzel, F.: Les relations i. m. 296.; Georges Castellan: Histoire des Balkans (XIVe-XXe siècles). Paris, 1991, 219.

45 Tott Emlékiratai 233. Vö. CADN, Constantinople série A, fonds Saint-Priest 50 pp. 253-254.; 270.; 322.

46 E tervet már a híres Bonneval pasa is javasolta a Portának. Vö. Albert Vandal: Le pacha Bonneval. Paris, 1885, 80.

47 Tott Emlékiratai 240.

139