Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)

TÓTH FERENC: Egy várépítő magyar emigráns Törökországban: François de Tott

külügyminiszterként írta be nevét a francia történelemkönyvekbe. Ver- gennes gróf barátsága és az időközben elhunyt Tóth Andrást pótolni igyekvő atyai gondoskodása végérvényesen a diplomáciai pálya felé irányí­tották a fiatal magyar származású huszártisztet. François még konstantiná­polyi tartózkodása elején megházasodott. Feleségétől, Marie de Rambaud lyoni származású levantei nemeskisasszonytól több gyermeke született.9 1763-ban François de Tott Franciaországba utazott, hogy családja anyagi gondjait enyhítse. Kérvényeivel sokáig ostromolta Choiseul herceg külügyminisztert hogy kaphasson egy diplomata állást török földön. Ver- gennes gróf meleg ajánlása ellenére 1766-ig kellett várnia, amíg eljött az első lehetőség. Törökország helyett azonban csak a szomszédos neucháteli hercegségbe küldték, ahol a porosz kormányzat és a lakosság közötti fe­szültségekről kellett a külügyminisztert tájékoztatnia. Az 1766 és 1768 kö­zötti időszak a viszonylag békés neucháteli hercegség történetében igen forrongónak bizonyult.10 Az egyébként stabil gazdasági és politikai hely­zetben a porosz uralkodó és távoli alattvalói között fiskális ellentétek ala­kultak ki, amelyek fokozatosan elmérgesedtek és egy szerencsétlen politi­kai gyilkossághoz vezettek. François de Tott, Choiseul herceg levelei sze­rint, kiküldetését kiválóan teljesítette, ugyanakkor a helyi hatóságok vi­szonylag hamar felismerték annak valódi célját és könyörtelenül kiutasí­tották a hercegségből.11 A neucháteli kiküldetés még kudarca ellenére is megcsillogtatta a fiatal diplomata képességeit, aki hamarosan újabb, tapasztalatainak sokkal in­kább megfelelő feladatot kapott: a krími tatár kán udvarába nevezték ki konzulnak. A krími kán a török szultán hűbéreseként a korabeli orosz-török ütközőzóna stratégiailag legfontosabb részén, a Fekete-tengertől északra elterülő nagy kiterjedésű és viszonylag ritkán lakott vidéken uralkodott. A krími francia konzulátus stratégiai jelentősége az orosz expanzió kitérjedé- sével arányosan kezdett megnőni. Különösen a lengyelországi orosz befo­lyás megerősödése nyugtalanította a francia diplomáciát. Choiseul herceg célja egy újabb orosz-török háború kirobbantása volt, amelytől Lengyel- ország politikai függetlenségét és a francia befolyás megnövekedését re­9 Anne Mézin: Les consuls de France au siècle des Lumières (1715-1792). Paris (Imprimerie Nationale), 1995, 568. 10 L. ehhez: A. Boréi: Le conflit entre les Neuchâtelois et Frédéric le Grand sur la question de la forme des impôts du pays de Neuchâtel (1766-1768), Neuchâtel, 1898. 11 L. még Tott neucháteli kiküldetéshez: Tóth Ferenc: La mission du baron de Tott à Neuchâtel en 1767, In: Revue Historique Neuchâteloise (2003 avril-juin n° 2),133-159. 129

Next

/
Oldalképek
Tartalom