Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)
DUKKON ÁGNES: „...pöröly és üllő között”. A naptárkrónikák tudósításai a török- és Habsburg-ellenes küzdelmekről és a végvárak pusztulásáról a 17. század második felétől 1711-ig
szerző, de mástól is kaphatta a szöveget), amikor a késő őszi hadi és politikai események már előrevetítették a szabadságharc kimenetelét. Érsekújvár, Szolnok, Eger kapitulációja szeptember végétől november végéig, Pálffy János tábornagy kinevezése magyarországi főparancsnokká, Pállfy kapcsolatfelvétele nov. 14-én Károlyi Sándorral, a kuruc seregek főparancsnokával mind olyan események, amelyek a császári oldal fölényét jelentik. A naptárkiadó által közölt szöveg tehát már kb. 7-8 hónappal a szatmári béke aláírása előtt „megjósolta” a bekövetkező fordulatot: a querela-xxmídi]ba csomagolt intés arra biztatja az „eltévelyedett pártütőket”, hogy térjenek meg I. József császárhoz, fogadják el az uralkodói kegyelmet, hogy az országra jobb idők derüljenek. A kalendárium tehát a maga eszközeivel bekapcsolódik az országos politikába, a Végző beszéd már a fegyverletételre készít föl lelkileg, előre sugall egy kiegyező magatartást, a Habsburg-uralomhoz való visszatérés üdvözítő mivoltát. Magyarország és Erdély önállóságát a végsőkig képviselő fejedelem, II. Rákóczi Ferenc ezt a kegyelmet nem fogadja el, s utolsó esélyként I. Péter cár segítségéhez folyamodik. Tudjuk a történet végét, de tanulmányunk szempontjából ismét egy érdekes, elgondolkodtató mozzanat kapcsolódik ide: az 1711 -es naptárkrónikában ugyanis bőséges tudósításokat találunk az orosz-török háborúról, I. Péterről, akiről igen pozitív kép alakul ki, a krónikás hangsúlyozza, hogy a cár uralkodása megváltoztatta Oroszországot, a régi barbár állapotok felszámolásával birodalmát a művelődés útjára próbálja kormányozni: ,,A’ diadalmaskodó Moszka Czár a’ maga népeinek ky művelésére mindent el követ. Országibul a’ ki miveit Nemzetek közzé Csoportossan küld ki, és ezekbül országiban tudóssokat vitet, tudományokat és nyelveket tanultat, a maga nyelvére sok szép könyveket fordíttat, s tetet közönségessé, népét mind mezeit, mind hazait, a nagiobb szövetség gyakorlásáért németessen öltözteti s tanittattya, és edgy szóval minden reghi es ujj dicheretes példákat követ vágj meg is győz, azoknak confusiojara a’ kik barbarus módra, alig vagyon valami szép, jó és szükséges a’ külső ki miveltebb Nemzetek között, a’ mit meg ne vetnének, ha a’ magok el parragosodott vagy eléggé ki mivelve még nem volt hazájában mássát föl nem talállyák.”44 A naptárkiadó számára I. Péter alakja a naptárkrónika összeállítása, 1710 őszén még nem kapcsolódhatott össze Rákóczi diplomáciai lépésével, az orosz cár szövetségének keresésével a Habsburgokkal szemben. Azért is 44 Ujj Kalendáriom 1711-re [...]. MOL P 566, 37. cs. XLIII/a, E6b 123
