Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)

DUKKON ÁGNES: „...pöröly és üllő között”. A naptárkrónikák tudósításai a török- és Habsburg-ellenes küzdelmekről és a végvárak pusztulásáról a 17. század második felétől 1711-ig

figyelemreméltó ez az adat, mert talán elsőként töri meg az oroszokról kialakult, évszázados negatív képet (IV. Ivántól kezdve a 17. század végéig, ahogy Zrínyi Afiumában is olvashatjuk az elítélő véleményt az oroszokról45 ).

Megállapíthatjuk, hogy az idézett kalendáriumok sajátos és értékes forrásanyagot jelentenek a 17. század második felének és a 18. század első évtizedének tanulmányozásához: a kor közeli és távoli hadi és diplomáciai eseményeinek adott szempontú közvetítését figyelhetjük meg krónikáikban. A tömegkommunikáció őseinek is tekinthetjük őket, az információ- átadás, a véleményalakítás direktebb vagy finomabb módszerei, de a hírek spontán áramlása is egyaránt jellemzője ezeknek a kiadványoknak. Bár az egyes nyomdahelyek sorozatai hiányosan és/vagy töredékesen maradtak fönn, de mégis fölrajzolható a krónikákban közreadott történéseknek egy időbeli tengelye (pl. az 1650-es évektől az 1710-es évekig tartó időszak eseménytörténetének tükröződése) és egyfajta térbeli megoszlása (pl. Nagyszombattól Nagyszebenig, Debrecentől Bártfáig hogyan hullámzott végig egy-egy ütközetnek, török, tatár, német és kuruc csapatok pusztításainak vagy természeti csapásoknak a híre). Mondhatjuk talán, hogy amit olvasunk, az történelem alulnézetből, vagy tudósítás a „pöröly és üllő” közötti létezés aktuális eseményeiről.

45 Bővebben ld. Dukkon Á.: Egy mondat az oroszokról. Irodalom és politika kapcsolatai Kelet-Európábán a XVII. század derekán. Irodalomtörténeti Közlemények, 2003/3-4. 334-349.

124