Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)
DUKKON ÁGNES: „...pöröly és üllő között”. A naptárkrónikák tudósításai a török- és Habsburg-ellenes küzdelmekről és a végvárak pusztulásáról a 17. század második felétől 1711-ig
Gróf Rakóczy László, sok számú keresztyénséggel Várad alá menvén, Városát fel égetvén, maga dicsiretessen hazája szerelméért, s Nemzetéért vitézül ottan maradott. Gróff Zúza kevés ezer néppel Nytrat, es Lévát az Töröktül viszsza veszi; Mezőbenis az törökre ütvén gyözedelmessen egynéhány ezerét annak el veszti. 1. Aug. Groff Montecuculi fö Generalissága alatt lévő Német, és Franczuz hadi néppel meg ütközvén, a Török, sok ezer népe vesztésével diadalmasson viszsza veretik Sz. Gothárdnál. Az két hatalmas Császár Romai, és Török, derék követségeket, egymáshoz küldven az el végezet békességet, uy szövetséggel bé fejezik. Ugyan akkor az Török húsz esztendőre való békességet végez az Romai Császárral.” Fontos közlemény Liptóújvár építésének ténye: „1665. I. Leopold Császáriul Leopold uy Vár a Vág mellet keszd építetni.” Ugyancsak érdemes idéznünk egy korábbi, tragikus esemény leírását, mégpedig a mohácsi csatáról szóló kommentárt, amely ilyen formában szintén csak ezekben a nagyszombati magyar naptárakban található meg: „1526. Sólymán Császár Magyar Országra térítvén ereiét Lajos királlyal szembe szállá Mohácsnál 29. Aug. és midőn a’ tanács Urak akarattya ellen, a’ köz legényeknek vakmerősége csak nem erővel reá doblotta volna a’ Királyt hogy 25. ezered magaval három száz ezer emberrel szembe viná mind Király mind Ország egy harcon vészé, es a’ Nemességnek színe farkas Kaszára vetteték.” (Nyelvi-stilisztikai szempontból is érdemes fölfigyelni a „farkas Kaszára vetteték” kifejezésre!) Az 1670-re szóló naptár érdekessége még, hogy a címlapon I. Lipót fametszetes portréja látható, s az Aib lapon pedig a kiadó, Byller Máté Kéry János pálosrendi perelnek szóló latin nyelvű ajánlása kap helyet. Debrecen A debreceni kalendáriumok a 17. század második felében a lőcsei naptárak mintáját követik, a prognosztikont pedig a Neubarth-család (Christoph és Johann) készíti, mint a kolozsvári református nyomdának és a lőcsei Brewer-kiadónak. A toldalék, s benne a krónika szintén hasonlóképpen épül fel. Dolgozatunkban ezért részletesen csak egy kalendáriumpéldányt mutatunk be, mely különös figyelemre tarthat számot: az 1706-ra szóló naptárban35 naplószerü bejegyzés maradt fönn, a tulajdonos részlete35 Uj és O Kalendariom, Mellyet Christus Urunk születése után való 1706. Esztend: írt Neubarth János, Melly Magyar Országra, Erdélyre, és egyeb Tartományokra-is 117
