Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)

DUKKON ÁGNES: „...pöröly és üllő között”. A naptárkrónikák tudósításai a török- és Habsburg-ellenes küzdelmekről és a végvárak pusztulásáról a 17. század második felétől 1711-ig

uralkodásának idejéből, valamint a közelmúltról szólnak. Ugyanezt mondhatjuk az 1671-es naptárról is, s valamennyit egyformán jellemzi a protestáns-ellenes beállítottság. Pl. a következő adat mindegyikben azonos fogalmazásban olvasható:

„1532. Calvinus János Franczuz nemből, tévelygését el-hinti. Item: Sz Ignacz de Lojola, Nemes Spanyol vitéz, Istentől job életre vezéreltetvén, a’ Jesuiták Szervezetét fondallya: hogy tudni illik uy sereg volna melly a’ minap kifakadot eretnekségek, és az Római Anyaszentegyház ellenségi ellen vitézkednék.”

A közelmúlt eseményei közül ezekben a kiadványokban is nagyrészt megtalálhatjuk a fentebb már ismertetett fontosabb ütközetek, végvári harcok följegyzését, szerepel bennük pl. a vezekényi csata és II. Rákóczi György megütközése a törökkel Gyalu és Fenes között 1660-ban.

Néhány adatot idézünk az 1669-es naptárkrónikából. Eddig még más naptárban nem találkoztunk az Illésházy Gábor katolizálásáról szóló híradással, csak itt:

1661. 29. Jul. Gróf Illeshazi Gabor az közönséges Keresztény Romai hitre tér.”

Báthory Zsófia és I. Rákóczi Ferenc katolizálása is részletesen szerepel a krónikában (1661. aug. 15.)

Az 1661-es évből az erdélyi eseményeket, s más, törökkel folytatott harcokat részletezi a krónika összeállítója: „1661. Aug. Item. Ali Basa, Kis Asszony havában ismeg sok hadakkal Erdélyre jőve Kemény János Magyar-országra ki jővén, az ő Felsége hadait Gro Montecuculi General alat be-viszi. General Susa, Komaromi Táborból, egy néhány 1000 Nemettel, es Esterhazi Ianos Győri Vice-Generális, Magyarokkal. Török földére ki ütvén, egy nehány Castélokat csak hamar fel vetnek; nemellyet töbül ki egetnek. Nagy dög halál uralkodik Török országban.”

Zrínyi 1664-es téli hadjáratáról, majd pedig a Dél-Dunántúlon, Várad és Nyitra környékén folytatott török elleni harcokról s a szentgotthárdi csatáról is részletes leírás olvasható a krónikában:

„1664. Ianuariusnak hideg téli üdőében Méltóságos akkorbéli Horvát Országi Bán vitéz Zrini Miklós, Német haddal együtt Török földére tizen öt ezered magával, az Eszéki hidakhoz menvén, azokat tűbül ki eget; es Berzencyet, Babocsat, Pécset, Segesdet meg veszi.

A Császár hada Kanisát meg szállya, és egy nehányhéti vívása után alóla el-megyen. Azomban száma nélkül való sokasággal iüvén az Török uy Zrin várát porrá tészi.

116