Petercsák Tivadar: Várak és múzeumok - Studia Agriensia 29. (Eger, 2010)

Tízéves a szerencsi múzeum

zésével kortörténeti dokumentum is lehet. A helytörténeti kutatók számára különösen a múlt század végén és a XIX—XX. század fordulóján megje­lent képeslapok értékesek, hiszen a fényképezés még csak szűk körben ter­jedt el ekkor. Képeslap viszont már a legtöbb magyarországi helységről ké­szült az 1890-es évektől, s mivel fényképről készítették, hűen rögzítik a te­lepülés akkori állapotát, elsősorban középületeit, tereit, utcáit. Gyakran csak a képeslapok őriztek meg olyan épületeket, sőt egész utcákat, melyek hozzá­tartoznak egy város vagy község múltjához. Természetesen nem tekintjük a korszak egyetlen hiteles dokumentumának, hiszen elsősorban a látványo­sabb, idegeneknek is szívesen mutatott épületeket, városrészleteket tartal­maznak. Dr. Petrikovits László felajánlása óta elsősorban ajándékozás révén rend­szeresen gyarapszik képeslapanyagunk, s ma már 600 000 darabot számlál. A gyűjtemény fejlesztésében rendkívül nagy segítséget kapunk a Képzőmű­vészeti Alap Kiadóvállalatától, mely a múzeumalapításkor tett ígéretének megfelelően, minden évben megküldi a hazai kiadású lapok egy-egy példá­2. kép. A szerencsi múzeum állandó kiállításának megnyitója (A szerző felvétele) 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom