Petercsák Tivadar: Várak és múzeumok - Studia Agriensia 29. (Eger, 2010)
Tízéves a szerencsi múzeum
nyát. Eddig több mint 40 ezer képeslapot kaptunk a vállalattól, közte több régi kiadásút is. A múzeum jelenlegi körülményei miatt nem sikerült még teljesen megoldani a hatalmas anyag rendezését. Ez és a helyhiány akadályozza, hogy aktív cserekapcsolatba kezdjünk egyéni képeslapgyűjtőkkel, illetve múzeumokkal. Úgy vélem, hogy erre csak a vár műemléki helyreállítása után kerülhet sor. A helytörténeti gyűjtemény tárgyi és dokumentációs anyagból áll. Elsősorban Szerencs, de ezenkívül a járás néhány községének történetére, a cukor- és csokoládégyár múltjára vonatkozó, a felszabadulással kapcsolatos tárgyi és írásos anyagot tartalmaz. A továbbiakban a gyűjtőmunkát a járás többi községére is kiterjesztjük és nagy súlyt fektetünk a szocialista építés korszaka emlékanyagának összegyűjtésére. A helytörténeti anyaggal szoros kapcsolatban áll néprajzi gyűjteményünk. Eddigi néprajzi tárgygyűjtéseinkre az esetlegesség volt jellemző. így a paraszti életmód különböző tárgyi emlékei találhatók múzeumunkban, de nem rendelkezünk a gyűjtőterület minden faluját, s a hagyományos népi műveltség különböző oldalait teljes mélységében dokumentáló tárgyi anyaggal. Néprajzi gyűjteményünkben többek között megtalálhatók a hagyományos földművelés, a kihalóban levő kismesterségek, a paraszti szövés-fonás eszközanyaga, a paraszti lakáskultúra néhány darabja, egyszerűbb és díszesebb használati tárgyak. Itt is a tematikus és több községre kiterjedő néprajzi tárgygyűjtést tervezzük a jövőben. Kiemelt feladatnak tekintjük a taktaközi halász-pákász életmód eszközeinek megmentését, egy-egy tipikus paraszt- gazdaság felszerelésének, egy-egy kismesterség műhelyegyütteseinek, jellegzetes paraszti lakásbelsők darabjainak összegyűjtését, valamint a szerencsi munkásság életmódját, munkakörülményeit reprezentáló tárgyi anyag gyűjtését. A tárgygyűjtéssel párhuzamosan természetesen tudományos kutatómunkát, adatgyűjtést is végzünk, melyek anyagát adattárunkban őrizzük. A tudományos adatgyűjtés fehér foltjainak felderítésében, a feladatok súlypontozásában hasznos segítséget nyújtanak az utóbbi években a múzeum által szervezett tudományos tanácskozások. Ezek a gyűjtőterületünkkel kapcsolatos eddigi kutatásokat összegezték. 1975-ben és 1976-ban a Zempléni-hegység, 1977-ben pedig a Taktaköz szerepelt programunkban. Kevés ismerettel rendelkezünk Szerencs történetének egyes korszakairól, pl. a középkori mezőváros gazdasági, társadalmi viszonyairól, a Hegyalja kapujában betöltött sajátos helyzetéről; a földművelés és szőlőtermesztés 40
