Petercsák Tivadar: Várak és múzeumok - Studia Agriensia 29. (Eger, 2010)
Az egri vár: valóságos és eszmei érték
AZ EGRI VÁR: VALÓSÁGOS ÉS ESZMEI ÉRTÉK Az egri vár egyike Magyarország legismertebb műemlékeinek, történeti emlékhelyeinek1. Műemléknek általában azt az épített örökséget tartjuk, amelynek történeti és esztétikai értéke egyaránt van. A történeti emlékhely értéke önmagából következik: azért lesz emlékhely egy építmény, mert ott jelentős események történtek, vagy ott egy híressé vált ember született. Történeti emlékhelye egy-egy kisebb közösségnek, településnek is lehet, ami a saját múltjukkal függ össze. Ha az emlékhely olyan eseményekhez, történésekhez kapcsolódik, amelyek az egész magyarság identitásának kifejezői, akkor nemzeti emlékhelyről beszélünk. A műemlék kritériumai objektiv dolgok, az építészeti és művészettörténeti szempontok, illetve értékek alapján nyilvánítanak egy objektumot műemléknek. A történelmi emlékhely esetében jelentős szerepe van a szubjektív, érzelmi szempontoknak és egy kisebb vagy nagyobb közösség azonosul a hellyel, tartja azt történeti értéke miatt megőrzésre méltónak, a lokális és nemzeti azonosságtudat kifejezőjének. A jelentős történeti emlékhelyek köré kultusz szövődik, az emberek messzi tájakról zarándokolnak oda, hogy emlékezzenek egy csata hőseire, egy jelentős íróra vagy történelmi személyiségre. Az egri várban egyesül ez a két fogalom, hiszen ez az állami tulajdonban tartandó legfontosabb műemlékek egyike, amely meghatározó szerepet játszott a magyar történelemben. A vár léte és kiépítése az egri püspökséggel függ össze, hiszen a Szent István király által a XI. század elején alapított egyházmegye központja a várdombon volt. Itt épült fel a román és gótikus stílusú székesegyház, a ma is álló püspöki palota, de itt voltak a kanonokok és a szolgálónépek házai is. A tatárjárás után megerősített kővár a XVI. század közepéig védte a püspökséget. Ekkor azonban megváltozott az egri vár szerepe, és az Oszmán Birodalom Nyugat-Európa felé terjeszkedésének időszakában a püspöki várból a felső-magyarországi bányavárosokat védő erődítmény, végvár lett. 1 A tanulmány szövege elhangzott 2005. június 24-én Noszvajon az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága által szervezett „Élvonalbeli műemlékek védelme” című nemzetközi konferencián. 221
