Petercsák Tivadar: Várak és múzeumok - Studia Agriensia 29. (Eger, 2010)
Az egri vár: valóságos és eszmei érték
Az 1526-os mohácsi csatavesztés és Buda 1541. évi elfoglalása után a királyi Magyarország és Erdély között az ország középső része már török fennhatóság alatt volt. A török uralom megerősítését és kiterjesztését célzó újabb török hadjárat 1552 nyarán indult meg és Temesvár, valamint a nógrádi és honti végvárak elfoglalása után a három török hadsereg Szolnok alatt egyesült. A szolnoki vár elfoglalását követően a hatalmas török hadsereg Eger alá vonult. A Dobó István várkapitány által megerősített várat 2058 ember védte. Az egyes források szerint negyvenszeres túlerőben lévő török csapatok módszeres ágyúzása, meg-megújuló ostroma sem tudta megtömi a védők ellenállását. A több mint egyhónapos küzdelem után a megtépázott török had az ostromot feladva 1552. október 17-én megkezdte visszavonulását. Az egri diadal nagy fontosságú esemény volt, hiszen a XVI. században először sikerült a török főerők ellen megvédeni egy magyar várat. Az egrieket hőssé avató eseményeknek hamar híre ment Európában, majd a XIX—XX. század folyamán alakult ki az egri várnak a ma is jellemző kultusza. Ennek nyomán a magyar nemzet tudatában Eger neve egyet jelent a ha- zafisággal és a hősies helytállással. Évente a magyar diákok és felnőttek százezrei, a külföldi turisták tízezrei keresik fel az egykori harcok helyszínét, a bástyákat, falakat és földalatti erődítményeket. A továbbiakban összefoglalom ennek a híressé vált erődítménynek az építészeti, művészettörténeti értékeit, majd kultuszának jellemző vonásait. Az egri várdombon történt építkezéseket az egyházi és védelmi funkciók egyaránt motiválták. Az 1970-es években, majd az 1990-es évek végén folytatott régészeti kutatások feltárták annak a korai kör alaprajzú keresztelő egyháznak (rotunda) a XI. századból származó maradványait, amelyhez nyugat felől egy hosszú építmény, vélhetőleg az első püspöki palota csatlakozott. A Kozák Károly, majd Fodor László régészek által végzett kutatások szerint az egri körtemplom és a hozzá kapcsolódó palota párhuzamai az uralkodói és nemzetségfői központokban (Gyulafehérvár, Veszprém, Székesfehérvár) találhatók. Makettje a vártörténeti kiállításon látható. A kerek templom falai eredendően sárba rakott kőből épültek, amelynek keleti végét kis patkóalakú szentély zárta le. A körépitmény belső terében, majdnem középen, kőből épített kőfejtámaszos sírhely utal arra, hogy oda feltehetően Eger első püspökeinek egyikét temették. A rotunda melletti temető sírjaiból származó gazdag leletanyag — így pl. a zománcberakásos függők - párhuzamai alapján nyugati hittérítők korai ideérkezésére következtethetünk. Feltehetően Szent László király idejében, a XI. század végén készült el a - Szent János evangélista 222
