Petercsák Tivadar: Várak és múzeumok - Studia Agriensia 29. (Eger, 2010)
Séta a mai várban
áldozataiét is. A szemben lévő táblán annak a 315 személynek a neve olvasható, akik 1552 őszén a várban tartózkodtak, s nevük fennmaradt. A helyiség a XVIII. században börtön volt, erre utalnak a névsor alatti falon látható kálváriát ábrázoló festményrészletek. A gótikus palota földszintjének keleti felében találhatók a múzeum időszaki kiállításainak a termei, nyugati végében pedig múzeumi foglalkozásokat rendeznek a diákoknak. A palota emeletén nyolc teremben az egri vár történetét bemutató állandó kiállítás várja a látogatókat. A régészeti leletek, oklevelek, festmények és metszetek, egyházi kegytárgyak, fegyverek, makettek és viseletrekonstrukciók azt a folyamatot ábrázolják, ahogy az eredetileg püspöki vár a XVI. század közepén a terjeszkedő oszmán-török birodalom elleni végvár lett. A Balassi Bálint által „vitézlő oskoládnak nevezett egri vár életét, török korszakát, fel- szabadulását, majd lerombolását és máig ható kultuszának kialakulását is megismerhetik a látogatók. Hang- és fényeffektusok teszik élményszerűbbé a látogatást, a kiállítás végén pedig a multimédiás teremben számítógépeken tehetünk virtuális időutazást és juthatunk a tárlatot kiegészítő információhoz. A gótikus palota emeletére vezető lépcső alatti helyreállított pincerészben található az Eremverde, ahol történelmi pénzverő berendezéseken bárki készíthet emlékérmet magának, de egy pénztörténeti kiállítást is megtekinthet. A palotától kelet felé haladva jutunk el a középkori székesegyház romjaihoz. A mellette lévő jelenlegi parkoló alatt találhatók az egykori Szent István- prépostság feltárt és dokumentált templomának visszatemetett maradványai. A romkert alsó része magában foglalja a román kori és a gótikus székesegyház megmaradt szerkezeti egységét, helyreállított építészeti tagozatait, nyugati oldalán a főbejárat két toronymaradványával. A templombelsőben több sírhely mellett a középtengely vonalában van az itt eltemetett Árpád-házi Imre király sírkamrája. Egri civil szervezetek 2001 -ben állítottak táblát a székesegyház északi falán az 1196-1204 között uralkodott és 1204-ben az egri várban eltemetett király emlékére. A templom déli oldala mellett kápolnasor található. A mélyebb szinten lévő román kori templomot észak felé elhagyva, az egykori sekrestye falmaradványai felett lépcsőn juthatunk a késő gótikus bővítmény területére. Az itteni építkezés két periódusban történt: egy egyszerűbb és egy nagyméretű kápolnakoszorús szerkezetű szentélyteret formálva. A késő gótikus időszakot idézik a látogató elé az oszlopok és a helyreállított kápolnarészek. Az egyik oszloptörzsön helyezték el 1835-ben Szent István király szobrát, Marco Casa- grande itáliai szobrász alkotását. A felmagasodó falmaradvány az 1542-ben épített Szentély bástya része, amely a román kori szentélyt is kettévágta. 168
