Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)

A BÚTOROK TÍPUSAI ÉS TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSÜK - Fekvőhelyek

fűzfavesszőből készült ovális kosarat kötöttek a csecsemő fekvőhelyeként.103 A palóc falvakból ismerünk olyan alacsony darabokat, melyeknek talpa volt, így a lócára is lehetett állítani. Ugyanakkor az oldalában nyílásokat hagytak, és az ezen átfüzött szalagok segítségével lehetett a gyermeket rögzíteni, valamint az egész szerkezetet függeszteni is.104

A talpas bölcsőt széles körben használták, míg az állványos típus ritkábbnak számított. A bútor oldalait négy sarokoszlopba csapolták, melyek a két íves talphoz csatlakoztak. Ilyen a parádi Zám Pál kerékgyártó által 1870-ben szerkesztett példány is.105 A bölcsők archaikusabb típusát a zárt deszkaoldal jellemezte. A XVIII-XIX. században azonban oldalát gyakran áttörték, melyet ráccsal, vagy esztergált oszlopokkal, rudakkal zártak le, de több esetben faragás is helyet kapott az áttört oldalakon. A szihalmi tájházban lévő darab106 három-három esztergált rúdja között találhatók a faragott ívek. Különlegesen szépek a Nógrád megyéből ismert áttört faragású darabok, melyek szerkezetét asztalosok, oldalaiba illesztett faragott tábláit pásztorok készítették.107

A bölcsők között is voltak olyanok, melyeket ugyanabban a festett stílusban díszítették, mint a szoba többi bútorát. Ezeket már asztalosok készítették. Találtunk a miskolci-mezőkövesdi stílusban festett példányokat is, melyek vörös, tussolásos fekete alapozását rövidebb oldalain díszítették virágozással.108

39. kép. Bölcső. Szihalom. Joó Csaba 40. kép. Bölcső. Heves. DIV N. 77. 24. 26.

magángyűjteménye. SzT. 2003. 386. 1. (Fotó: Lónyai Györgyné)

(Fotó: Lónyai Györgyné)

103 NM. 68. 73. 13.

104 DIV N. 63.68. 1.

105 DIV N. 63.89. 1.

106 SZT. 2003. 386. 1.

107 DM. 1326.

108 DIV N. 77.24. 26.

57