Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)
A BÚTOROK TÍPUSAI ÉS TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSÜK - Ülőbútorok
A festés, a hosszanti oldalak áttörése okán, rendszerint a bölcső két végének tagolatlan tábláján volt látható. így van ez annál az 1869-ben készült, Párádon gyűjtött darabnál is, melynek alapozása fekete, s erre készült a színes virágok alkotta koszorú, mely az évszámot öleli körül.109 110 A csecsemők fekhelyét édesanyjuk ágya mellé állították, melyben a gyermek kb.7 hónapos koráig aludt. Ezt követően a padláson tárolták a következő gyermek születéséig. Ülőbútorok A legegyszerűbb formáit házilag készítették el. Ritka volt az olyan lakóház, ahol ne barkácsolt volna a gazda valamilyen ülő alkalmatosságot, leggyakrabban kisszékeí, hosszúszéket vagy háromlábú gyalogszéket. Ezeket a Mátrában specialisták is készítették. A palócok lakta falvakban a bölcső elhelyezésére szolgáló hosszúszéket ringö- nek nevezték. A láb nélküli menyasszonyi ládákhoz is külön készítettek ládatartó kis- széket."0 Az ülőbútorok egyik típusa becsapolt lábbal készült, ide tartozik a felsorolt darabok jelentős része. Készültek azonban háttámlával is, és a parasztság körében a XVIII. századtól a XIX. század közepéig széles körben elterjedtek. Ezek közé sorolhatók azok a darabok is, melyek Göböly József nevéhez fűződnek. A mikófalvi kovácsmester egyik, 1847-ben készített székének trapéz alakú ülőlapjába csapolta a terpeszlábakat. A támla formája ívelt, melyet a szakirodalom hegedűhátú széknek ,, -, , ., J ° 41. kép. Faragott szék, karszék. nevez. Középen áttört szív, körülötte külön- Mikófalva. DIV N. 67.17.1. bÖZŐ méretű rozetták.111 (Fotó: Lónyai Györgyné) 109 NM. 74. 193. 3. 110 DIV N. 61.243. 1. 111 DIV N. 67. 17. I. 58
