Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)
A BÚTOROK TÍPUSAI ÉS TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSÜK - Az asztalos készítette láda
Az északi falvak tehetősebb lakóinál, illetve a déli területeken - a mező- gazdasági konjuktúrát követően - növekedett meg a ládák mérete. A palócok szélesebb rétegeinél a lakodalmi szokáskörbe a déli falvakhoz képest kisebb késéssel került be, de ezekkel ellentétben az ácsolt ládát nem, vagy csak egészen későn - esetenként a XIX. század második felében - szorította teljesen ki. A kelengyét több ládában tárolták és adták - tartalmával együtt - a menyasszony hozományaként. Ezek között a szegényebb rétegeknél csak egyetlen kisebb, asztalos készítette láda volt az ácsolt szekrények mellett, míg a jobb anyagi helyzetűeknél megváltozott ezek aránya az asztalosbútor javára. A ládák festéséhez főként enyves temperát használtak, amit olajkencével vagy viaszos gyantával húztak át. A ládák színei és díszítettsége - időben és térben - koronként és tájegységenként, néprajzi csoportonként változatosságot mutat. A XVII. század végén illetve a XVIII. században használt ládák egyik legelterjedtebb alapszíne zöld lehetett. Ezt bizonyítják a vármegyei limitációk. Egy 1696-ból fennmaradt, Abaúj vármegyében hatályos iratban például egy „kisebb zöld láda” és egy „másfél singnyi zöld láda” is szerepel.52 Ezekből az évszázadokból sajnos igen kevés festett láda maradt fenn. Az egyik figyelemre méltó darab Sajógömörből, a hajdani Gömör vármegye névadó településéről származik.53 A láda a XVIII. század második felében készült, és id. Holló Pálé volt, aki a napóleoni háborúk idején halt meg. A ládát 1991-92-ben - alapos vizsgálatok mellett - restaurálták,54 melynek során részletes anyagvizsgálatok is készültek. így ez a darab ma az Eszakkelet-Ma- gyarországról a XVIII. századból fennmaradt, legátfogóbban megvizsgált láda, mely jelentős segítséget nyújt a párhuzamok vizsgálatánál. A láda anyaga lucfenyő, melyet a mikroszkopikus anyagvizsgálat igazolt. A mikroszkopikus, metszetszínezéses vizsgálat állati eredetű enyves kötőanyagot mutatott ki.55 Az egyes színek alapanyag-vizsgálata pedig az alábbi eredményt hozta:56 52 BAZML IV. A. 501/b. XVI. I. 15. 53 DIVN. 92. 3. 2. 54 A restaurálást Deák Endre, a Dobó István Vármúzeum Mütárgyvédelmi Osztályának vezetője végezte, aki a munkáról írt diplomamunkáját a rendelkezésemre bocsátotta, melyet ezúton is köszönök. 55 Savas fuxinnal 15 perces színezési idő, ecetsavas mosás eredményeképpen: vörös szín. DEÁK Endre 1992. 38. 56 DEÁK Endre 1992. 38-39. A módszer elektronsugaras mikroanalízis volt. 35
