Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)
A BÚTOROK TÍPUSAI ÉS TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSÜK - Az asztalos készítette láda
1. táblázat. A láda festékanyagának kémiai összetétele Szín A festékanyag kémiai összetétele Vörös Minium (Pb304) Barna (vörösesbarna) Vasoxid alapú földfesték Zöld Sárga összetevője auripigment (As2S3) Kék A műszer nem tudta kimutatni (vagy kis mennyiség vagy szerves eredetű) Sötétzöld Zöld föld (Veronai zöld) Kétértékű agyagos vasszilikát vegyidet A Kalcium (Ca) jelenléte krétára utalt, melyet azért alkalmaztak, hogy az alapszín tömörebb, fedőbb hatású legyen. A spektrofotometriás vizsgálat ugyanakkor növényi eredetű gyantát mutatott ki, melyet azonban valószínűleg nem az eredeti kötőanyag, hanem az utólagosan fölvitt bevonóanyag tartalmazhatott. A nagyobbrészt zöld - motívummezőkben és a lábakon fehér illetve vörös — alapszínre gazdag virágozás került, a láda valamennyi látható oldalán, tetején. Az előlap két oldala a zárszerkezetet is magába foglaló fehér alapozású mező - mint szimmetriatengely - mentén első benyomásra egymás tükörképének hat. Ez azonban csak a mintázat szerkezeti felépítésre igaz. A virágcsokrokat, indákat alaposabban megvizsgálva jól látható, hogy nem sablon alapján készült tükörképekről van szó, hanem mindegyik motívum önálló alkotás. Részleteiben hordozza az apró eltéréseket. Ugyanez mondható el az oldallapok hatalmas rozettájáról is, melyet úgy festettek meg, hogy a kompozíciónak mintegy része lett a középen található kovácsoltvas fogantyú is. A láda nyitható tetejének egykori festésére már csak apró nyomok utalnak. A kompozíció itt is szimmetrikus lehetett, melyre a megmaradt léckeret alapján következtethetünk. A láda díszítése egyértelműen reneszánsz motívumokat hordoz, és ezzel együtt azonos vonásokat az Északkelet-Magyarországon a XVII-XVIII. században tevékenykedő - főként templomok berendezését, díszítését végző - festőasztalosok munkáival. A párhuzamokról a készítőkről szóló fejezetben még részletesebben lesz szó. A hivatkozott láda tetejének fulszerü sarkokkal készült, szimmetrikus léckeretével kapcsolatban azonban megállapitható, hogy a vizsgált terület több református templomában is kedvelt, és általánosan használt díszítő motívum volt,57 de a korszakból származó ládákon is elterjedt. 57 Például: Abaújban: Pamlény, Bódvalenke. Gömörben Csetnek templomában. 36
