Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)
A BÚTORKÉSZÍTÉS KÖZPONTJAI - Kisebb központok
Az egykori Abaúj vármegyéből Kassa mellett Mecenzéfet339 mindenképpen meg kell említenünk. A település elsősorban vasiparáról volt híres, az asztalosok széles körben használták az itt készült vasalatokat, pántokat, zárszerkezeteket a bútorokhoz Észak-Magyarország szerte. Asztaloscéh 1724-től működött a településen. Az itt készült bútorok közül néhány festett láda maradt fenn, melyek jól reprezentálják a központ jellegzetes stílusát. A Herman Ottó Múzeumban található Balázs József alsómecenzéfi városkapitány festett ládája a XVIII. századból,340 melynek kék alapszínére élénk sárga, piros, zöld növényi motívumokat festettek. A miskolci múzeum egy másik mecenzéfi darabja is hasonló stílusban díszített.341 A két darab a kassai és a miskolci bútorkészítők XVIII. századi stílusával mutat hasonlóságot. A mecenzéfi bútor későbbi, XIX-XX. századi korszakából és a központ népi bútorkészítésben betöltött szerepéről nagyon kevés adat maradt fenn. A pontosabb kép megrajzolásához további kutatások szükségesek. A készítő központoknál nem kapott önálló fejezetett a palóc faragott bútor. Ennek oka, hogy készítő központként gyakorlatilag lehetetlen megközelíteni a kérdést. A faragott táblákat főként pásztorok készítették, akiknek stílusa egyénenként is változott és gyakran költöztek is esetenként 50-100 kilométerre lévő uradalmakba.342 így a palóc áttört bútorokról, faragásokról a készítők és a palóc lakáskultúra tárgyalásánál szóltunk. A faragott táblák nélkül a bútoroknak nem is igazán lehet és érdemes stílusát keresni. Együtt váltak a paraszti lakóház reprezentatív darabjaivá. A faragott tábláknak helyet adó, befogadó bölcsők, székek, lócák stb. Balassagyarmat, Pásztó, Szécsény és kisebb települések asztalosai illetve specialisták által készültek. így fordulhatott elő, hogy az említett városokban több asztalos dolgozott a XIX. század végétől, akik ráadásul bútoraik jelentős részét a parasztságnak értékesítették, a néprajzi kutatások mégsem az ő munkájukat, hanem a stílust alakító pásztorokét helyezték előtérbe. A festett bútorok közül sok láda érkezett a területen kívülről, elsősorban Komáromból Nógrádba és Heves megye nyugati részére. A keletebbre lévő központokból terjedő vörös alapozású, feketével csíkozott ládákat Nógrád megyében 339 Ma Szlovákiában található. Neve: Medzev. 340HOMT 72. 1. 1. 341 HOMT. 53. 1495. 1. 342 Berze Jani az 1930-as években a Dunántúlról költözött Heves megyébe. Gyurkó Pál Nógrád megyéből Hatvan melletti uradalomba szegődött. 140
