Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)

A BÚTORKÉSZÍTÉS KÖZPONTJAI - Kisebb központok

Pásztón készítették.343 Balassagyarmat asztalosairól is számos levéltári forrás maradt. 1841-ben Veszély János kért felvételt a mesterek sorába, aki ekkor már - kontárként - két legénnyel dolgozott.344 Munkáikat azonban nem isméjük.

A nógrádi központok közül Szécsényben sajátos stílus alakult ki. A városban évszázados hagyományai voltak az asztalosipamak, melyhez az egyház is hozzájárult. A XVIII. század közepén Spiegel Márton és Oszler Liborius asztalos testvérek készítették el a Ferences templom sekrestyéjének szekrényeit.345

A XIX. század utolsó évtizedében Seres Ferenc és Chabada János asztalosok kértek letelepedési engedélyt a városban.346 A szécsényi asztalosok munkáin a komáromi bútorok szerkesztésmódja ismerhető fel. A szomszédos palóc falvak lakáskultúrájában különösen kedvelné váltak a XIX. század második felétől a léckeretekkel mezőkre osztott, „rámázotf ’ nyoszolyák. Díszítésük visz- szafogott. Alapozásuk sötét, fekete vagy sötétbarna. A torony vörösesbarna léckeretei álló virágcsokrokat fognak közre.347 Ezt a díszitést folytatva még a XX. század első felében is készítettek nyoszolyákat, ilyen a hollókői falumúzeum szobájában látható, 1926-ban Tubián Erzsébet számára készült darab. A rámá- zás itt már nemcsak a tornyon, hanem az ágyvégen is megfigyelhető.

A Mátrában és a Bükkben a kiemelt központokon túl több településen is készítettek faragott illetve ácsolt bútorokat. Párád illetve Mikófalva, Bélapátfalva, Cserépfalu specialistáiról a készítőkről szóló fejezetben volt szó. A bútorok értékesítése csak ritkán lépett túl a települések határán.

A vizsgált terület déli részén Hevesen és Tiszafüreden dolgoztak nagyobb számban asztalosok. Hevest elérte a miskolc-mezőkövesdi stílus hatása a XIX század harmadik harmadában.

1828-ból Panyik András önállóan dolgozó asztalos mester neve maradt fenn. A hevesi Mezei asztalos dinasztia pedig több generáción keresztül készített festett bútort. Mezei András apja műhelyében tanult és szabadult fel 1879- ben, majd 1887-ben önálló műhelyt alapított az Erzsébet téren, melyet fia is örökölt.348 A festett bútorokat - főleg menyasszonyi ládákat - 1904/05-ig ké343 K CSILLÉRI Klára 1972. 63.

344 NML IV. 1/1. XXII 1841/4 A levelét leszerelt „elagyott” katona Káplár-ként író asztalos a remeklés alól kért felmentést.

345 D. KÖNIG Kelemen 1931. 35.

346 GALCSIK Zsolt 2002. 1282, 4405.

347 PM. 51. 713. 1. 1.

348 Mezei Mihály (1830-?), Mezei András (1863-1933), Mezei András (1899-1973) VERES Gábor 2001. 456.

141