Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)

A BÚTORKÉSZÍTÉS KÖZPONTJAI - Kisebb központok

75. kép. Fogas. Sátoraljaújhelyen készült 1882-ben. HÓM NA. 3848.

A mesterek egy része saját maga virágozta a bútorokat, másoknál a segédek, vagy az asztalos lánya. A legügyesebb festőnek Polifka Erzsit, Polifka Pál asztalos lányát tartották, aki több műhelynek is dolgozott és más asztalosok családtagjait - így Benke Irénkét — is tanította.336

A festett bútort legtovább K. Bacsó András (1888-1945) készítette, aki a sátoraljaújhelyi tanulóévek után 1908 környéken költözött Pusztafalura337 és az újhelyi bútor motívumkincséből egy sajátos színvilágú stílust alakított ki, mely mindenekelőtt kék alapszínével tért el a korábban általa is készített fekete alapszínű daraboktól.

Kisebb központok

Több szempont alapján emeltünk ki a fentiekben Északkelet-Magyarország- ról bútorkészítő központokat. Ezt elsősorban az ott dolgozó asztalosok száma, az önálló stílusjegyek, a piackörzet nagysága, hatása más központokra illetve a terület lakáskultúrájának szűkebb vagy tágabb körzetére vizsgálata alapján tehettük meg.

A kiemelt központok jelentősége a vizsgált időszak jelentős részében fennmaradt. A területen, a kiemelteken kívül azonban számos kisebb központ létezett és ezek közül voltak olyanok, melyeknek a készítők számában, piackörzetükben kiugró periódusai, évtizedei voltak.338

336 PETERCSAK Tivadar 1988. 676.

337 HÓM NA. 3860.

338 Mikófalva-Bélapátfalva.

139