Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)
A BÚTORKÉSZÍTÉS KÖZPONTJAI - Sátoraljaújhely
7. táblázat. Asztalosok, legények, inasok száma Sátoraljaújhelyen Év Mesterek száma Legények száma Inasok száma 1827 12 26 8 1869 28 13 19 1910 35 1940 29 A sátoraljaújhelyi bútorkészítés fénykora a XIX. század második felétől az első világháborúig tartott. Ebben az időszakban 30-40 mester körülbelül ugyanilyen számú segédszemélyzettel dolgozott a városban. A parasztság számára festett bútorokat készítő „ vásári asztalosok” száma azonban csak 5-6 fő volt.335 Az évszámos darabokon az 1868-tól 1940-ig követhető a sátoraljaújhelyi bútor stílusának alakulása. A bútorok közül mintegy 60 darab - zömében Petercsák Tivadar gyűjtései - a sárospataki közgyűjteményekben, valamint K. Csilléry Klára 1851-es gyűjtése a Néprajzi Múzeumban találhatók. A motívumkincs és a díszítmények rendszere viszonylag egységes. Az egyes műhelyekből kikerült darabok közötti eltérések a festés módjában és a motívumok kialakításában jelentkeztek. 74. kép. Karoslóca. Sátoraljaújhelyen készült 1898-ban. HÓM NA.3848. 335 SRMA. 55-20. K. Csilléry Klára gyűjtésében Kanczel Gyula, Polifka Pál, Kucsera János, Benke Pál és Székely László neve szerepel. 138
