Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)
A BÚTORKÉSZÍTÉS KÖZPONTJAI - Gömör
itt ugyan jórészt lekopott és látszik a fenyődeszka erezete, de a deszkák széleinél a fehér festésre utaló festéknyomokat fedezhettünk fel. Érdekesség, hogy az évszám is erre a felületre került. A belső oldalak díszítése az említett daraboknál biztosan a készítő keze munkája. Több esetben azonban már másodlagos dísz. A láda megvásárlása után készült, tulajdonosa készítette, vagy készíttette. Kerestem adatot arra is, hogy a lakáskultúrában volt-e szerepe a láda belső része díszítésének. Tartották-e nyitva a ládát a területen esetleg más jeles napokhoz kapcsoltan. Erről a vidékről sem találtán azonban a lakodalmi szokáskörön túlmutató funkciót. Csak a lakodalomkor és az azt közvetlenül megelőző időszakban mutatták meg a láda tartalmát a rokonságnak. A kelengyés láda belső díszítése csak a menyasszony, majd az ágyvitel, ágykikérés után - mely általában az esküvőt megelőző szombati napon történt - a vőlegény házában volt látható. Ezt az ágyvitel alkalmával nem tették közszemlére. A ládát lezárt állapotban szállították, tetejére tették a párnákat, és azokat fogták le a dunnával.247 Harmacon az esküvő előtt a holmit — ahogyan a kelengyét Rimaszombat környékén nevezték - nőrokonokkal, szegényebb asszonyokkal rakatták rendbe. A Rimában mosatták ki, majd a ládába hajtogatták. A lakodalom előtti héten azonban az üres ládát vitték körül a faluban ökrösszekéren. A lakodalom előtti napon, az ágyvitelkor a láda a szekér aljába került és még le is takarták háziszőttes ponyvával.248 A fentiekhez hasonlóan az ágyat vetették rá. A XIX. század 20-as éveitől már nagyobb darabszámban maradtak fenn Rimaszombaton illetve környékén készült bútorok. A Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményében található 1824-ben készült láda249 a rozsnyói múzeum 1839-es évszámú darabjával250 sok hasonlóságot mutat. Ez igaz mind a láda arányait, méretét, mind díszítésmódját tekintve. A láda elejének középső részén lévő főmotívum más. De a féloszlopok formája, festése és a profilléc alatt elhelyezkedő növényi és virágmotívomok nagy hasonlóságot mutatnak mind piros-fehér-zöld-kék színvilágukban, mind formájukban, mind elhelyezkedésükben. A sötétzöld alapszín egy másik, a rimaszombati múzeum állandó kiállításán lévő ládán is megfigyelhető. Ez a darab 1826-ban készült. Festett 247 UJVÁRY Zoltán 2002. 635. 248 NAGY Janka Teodóra 1998. 69. 249 GMM. E 2584. 250 BM. Lszn. 110
