Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)

A BÚTORKÉSZÍTÉS KÖZPONTJAI - Gömör

virágkompoziciója a zárszerkezet kulcsának vasalatánál ágazik kétfelé és bomlik ki két csokorrá a láda alja felé futva. Közepén viszont éppen fordított, álló csokor látható. A kompozíciónak a rozsnyói múzeumban szintén találtam párhuzamát. Az a kétfelé ágazó virágcsokor ábrázolás, alig egy évtized múlva már alulról felfelé terjeszkedve is megfigyelhető a színvilágába megváltozó rimaszombati bútoron. A 1830-as évektől jellemző, hogy a színek harsányabbá válnak. Ez mindenekelőtt a világosabb alapszínek megjelenésével függ össze. A kék világosabb árnyalatait használják, leggyakrabban a középkéket, de egészen világoskék alapozással is találkozhattunk. Három festett ládát is találunk a rimaszombati múzeumban a fenti jellemzőkkel. Szerencsénkre az egyik évszámos, mely az időszakot is jól reprezentálja, 1839-ben készült „NS (nemes) Bodon Eszter”251 számára.

61. kép. Festett láda, 1839. Gemersko-malohontské múzeum. E 4863. (Fotó: Júlia Ferletakova)

Jellemzőnek mondható a fent leírtak alapján, hogy a felirat és az évszám a láda belső oldalán található. A betűk barna színűek és egy fekvő téglalapban olvashatók az eddig felsoroltakhoz hasonlóan. A téglalapon kívül elhelyezett

251 GMM.E 4863.

111