Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

R. VÁRKONYI ÁGNES: Végvár és mentalitás a végvártörténeti műhely negyedszázados története tükrében

hogy beszédjük kultúráltabb legyen és hivatalukat jobban láthassák el.28 Feltehető, hogy ez a mű ihlette Zrínyi Miklós Vitéz hadnagyában a híres óra hasonlatát. „Nincs hasonlatosság a ki jobban eggyezzék egymással, mint a vitézség az órával.” Az utóbbi időben sokat idézett sorok szerint az óra egyes alkatrészeihez hasonlítanak a vitézség tulajdonságai: a józanság, vigyázás, szorgal- matosság, fáradság, állandóság és így tovább. Úgy működnek, mint az óra alkatrészei, csak egy is eltörik, az óra nem működik, „egy szorgalmatosság, egy vigyázás törjék ki ebből az órábul, ihon az egész óra eltörött, egy részegség, a mely az óra kerekinek rozsdája, álljon belé, ihon nem fog forogni többé az óra.” A hasonlat nem csupán a kor modem tárgyával, időmérő szerkezetével veti össze a végvári katonaságot, hanem működésének elvét a kor mechanikus világképének szerkezetében írja le. S hogy ne legyen kétségünk a vitézségnek az égbolt bolygóival azonos tulajdonságáról, Zrínyi merész vágással az égboltot is beilleszti jellemzésébe: „Ama mennyei világosságnak, kit tejesútnak mi hívunk, sok csillagoknak concursussából lészen meg: így a vitézség is sok testi és lelki öröködött jóbul vagyon csinálva.”29 Az „öröklött jó” nem egyedül a hazai tapasztalat, hanem az államelméleti művekben bőségesen idézett ókori auktorok tudománya. A 17. század folyamán válik nyilvánvalóvá a végvári vitézekkel szemben a rendkívül magas elvárás és lesz éles a kritika hangja is.

A 17. század folyamán a vallási hovatartozás másképpen lesz része a katonaság mentalitásának, mint a 16. században volt észlelhető. A század első felében megnyilvánuló toleranciára jellemző, hogy a német, francia és angol egyetemeken megfordult Salánki György lefordította és 1627-ben kiadta a bevezetésben már említett művet, Erasmus Enchiridionját a következő címmel: Rotterodámi Rézmánnak az keresztény vitézséget tanító, kézben viselő könyvecskéje.30 31 Újdonsága, hogy a számos nyelvre lefordított katolikus kézikönyv a református Rákó28 Hargittay 2001, 56 kkl. Rimay levelét újabban kiadta: I. Rákóczi Györgynek. In: Szöveg- gyűjtemény, 190.

29 Zrínyi Miklós: Vitéz hadnagy Centuriák. Zrínyi Miklós prózai művei. Szerk. Kovács Sándor, Bánki Judit, Hausner Gábor, Kazinczy Andrea. Bp., 1985, 163.

30 Rotterdámi Rézmánnak az keresztény vitézséget tanító, kézben viselő könyvcskéje, mellyet mostani, újonnan deákbul Magyarra fordított, és hazájához való szeretetibül közönségessé tött Salánki György. Lugdonumban nyomtattatott 1627. esztendőben Wourdai János nyomdájában. Vö: Barlay Ö. 182.

31 Péter Katalin: A haza és a nemzet az ország három részre hullott állapota idején. In: Papok és nemesek. Magyar művelődéstörténeti tanulmányok a reformációval kezdődő másfél évszázzadból. Bp., 1995,211-232.

32