Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)
LÖKÖS PÉTER: Az „egri nők” motívum kialakulása a magyar és az európai irodalomban
STUDIA AGRIENSIA 27, 2008 Lökös Péter AZ „EGRI NŐK” MOTÍVUM KIALAKULÁSA A MAGYAR ÉS AZ EURÓPAI IRODALOMBAN1 A 19. századi magyar irodalom egyik igen népszerű motívuma volt az „egri nők”. Természetesen nem véletlen, hogy e motívum épp e században lett népszerű. A 19. század első felében új embereszményt talált a kor embere, a hős katonáét, aki még a legreménytelenebb helyzetben is vállalja a küzdelmet.1 2 A romantika irodalma előszeretettel elevenítette fel a magyar történelmi múlt dicsőséges hagyományait, a török ellenes harcok eseményeit.3 Teleki József, aki az A urorában terjedelmes írást szentelt az 1552-es egri ostromnak, úgy fogalmazott e tanulmányában, hogy a Mohács utáni majd' két évszázad ,,a’ Hazaszeretet, hősi elszánás, és férfias vitézség dicső példáiban leginkább” bővelkedett.4 De nem csak irodalmi művekben bukkan fel gyakran az „egri nők” motívum, hanem festményeken, szobrokon is.5 Természetesen annak, hogy e motívum fontossá vált, kultúr-antropologiai oka is van: a nők társadalmi szerepében történt változás.6 Az „egri nők” motívumot feldolgozó irodalmi alkotások szinte kivétel nélkül az ostrom két apró - talán fiktív - epizódját ábrázolják. Az első epizódban 1 A tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj keretében készült. 2 Kilián István-. Törökverő magyarok az iskoladrámákban. In: Az Egri Múzeum Évkönyve, 11-12 (1974) 183. 3 A magyar irodalom története 1772-től 1849-ig. Szerk. Pándi Pál, Bp., 1965, (= A magyar irodalom története, 3. köt., Főszerk. Sőtér István), 364. 4 Teleki József. Eger várának ostroma (1552-ben). In: Auróra (1822) 229. 5 Erről ld. Bakó Zsuzsanna: Egy „nemzeti toposz” születése. Gondolatok Székely Bertalan Egri nők című képe kapcsán. In: Agria. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve 38 (2002) 309-324; H. Szilasy Ágota: Az egri vár és hősei a képzőművészetben. „Agria, Munitissima Hungáriáé Superioris propugnaculum sepe a Turca tentatum...”. In: Agria. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve 38 (2002) 285-308. 6 H. Szilasi, 2002. 288. 45