Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)
R. VÁRKONYI ÁGNES: Végvár és mentalitás a végvártörténeti műhely negyedszázados története tükrében
mény képzete mellett előfordul az önfeláldozás képzete, a fiait vérével életre keltő pelikán, mint gyakori szimbólum a protestáns templomok szószékkoronáján, katolikus templomokban és jezsuita kiadványokon, és városcímerekben. Az iijú vitézeket Zrínyi is gyakran nevezi virágnak: „Le-esik Juranich mint egy szép virágszál, / kit kegyetlen munkás nagy vassal lekszál / Avagy ha tövébül ki-dül Lilium-szál, / Mely szép növésében, tavaszi mezőn áll.”34 A végvári katonaságot jellemző szimbólumok történeti vándorlására és kombinációira jellemző példa Lippay János Posoni kert című művének Ajánló levele. Az angliai Beda Venerabilisre (673-735) hivatkozva írj a, hogy a mennyei táborban vannak a Cristus vitézeit koronázó virágok. Abban viszont már Zrínyi hatására ismerhetünk, hogy szinte játszik a virág és csillag metaforákkal: a virágokból csillagok, a csillagokból virágok lettek. „Az egek virági ,a’ ragyogó és fénlő csillagok.”35 Azt már a további kutatás derítheti ki, hogy milyen közvetítőkön át született, amikor regényét 1899-ben „Egri csillagok” címmel adta ki. A 17. századi mentalitás képzeteit vizsgálva szembetűnő, hogy a végvárakat övező értékrendszert is áthatotta az antikvitás hagyománya. Görög és római isteneikkel fejezik ki a háború, a béke, az erő, a szerencse, a halál képzeteit. Európa szerte jól ismert metszetek, festmények, kalendáriumok tudatosították, hogy a sisakos Mars az erő, a háború megtestesítője. A Mauzóleum, a magyar királyokat és vezéreket bemutató, Nádasdy Ferenc országbíró költségét Nümbergben 1664-ben kiadott monumnetális díszmű címlapján a magyar koronát Mars őrzi Hercules és Pallas Athene társaságában. Többnyire azonban Mars a szövegekben jelenik meg: Az ország helyzetét elemző Opino (1661) a határ menti harcokat a következő képen fogalmazza meg: Mars hadisten a háború lángját égeti folyvást. A katona énekekben, pasquillusokban, Gyöngyösi István verseiben Mars a segítő, az országot megszánó, az okos hadisten, katonákat fogad, hadvezéreket oktat. Wesselényi Ferenc nádor 1663 március 24-én keltezett levelében a következő stílus fordulattal szólítja fel a vármegyéket, hogy a katonaságnak búzát, húst, zabot: „Mars is megindítván mindenfelől haragos, bömbölő dobhangjait és szélnek eresztő szép lobogtató zászlóit, hangos trombiták zengésit.” 36 Az ókori hadisten végvári jelzőt kap: „vitézkedő Mars”, s a várat előfordul, hogy „Mars iskolá”-jának nevezik. Zákány István ónodi kapitány versében 34 IX/73. 35 Lippay János: Posoni kert. Bécs, Cosmerovius Máthe - az Adriai tengernek Syrenaia gróf Zrínyi Miklós könyvet is kiadó nyomdász - betűivel. Bécs, 1664. 36 Wesselényi Ferenc nádor körlevele a vármegyékhez. Teplicze, 1664. március 24. Kiadta: Szerémi. 34
