Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)
R. VÁRKONYI ÁGNES: Végvár és mentalitás a végvártörténeti műhely negyedszázados története tükrében
Mars a hadvezér mestere.37 így lesz Zrínyi Miklós „Magyar Mars”, amint az 1663-1664. évek több forrásából is kiderül. ’’Magyarok romlását / Ország pusztulását / Mars-Zrínyi hogy meglátta.” Szigetvár védői között is vannak magyar Marsok, s Gyöngyösi István híres művének szép címe:,, Marssal társolkodó Murányi Venus” Zrínyi és Wesselényi Ferenc nádor szövetkezését jelenti.38 Venus nem csupán a szerelem istenasszonya, hanem a brutalitással szemben a humánum, a béke megtestesítője. Wolfgang Lazius (1514-1565) több magyar föúr támogatásával 1552-ben készült Magyarország térképén Venus Herkules társaságában jelenik meg.39 A Habsburg uralkodók kiválóságát a képi ábrákon végig a 17.század folyamán többnyire a bunkót tartó meztelen Herkulessel jelzik. A különleges magyar vitézséget is az emberből lett antik isten szimbolizálja s Dobó István elnyeri a „Magyar Hercules” minősítést, Zrínyi a sárkányölő félisten hasonlatot, és Thököly Imre fejedelmet is Herkulesnek nevezi Gyöngyösi.40 37 Kuruc küzdelmek költészete. Válogatta, sajtó alá rendezte: Varga Imre. Bp. 1977, passim. 38 Idézi R.Várkonyi Agnes: A rejtőzködő Murányi Venus. Bp. 1987, 173. - Esterházy Pál: Mars Hungaricus sive tractatus de bello Turcico eiusdemquoque primordio ac fine. In: Esterházy Pál: Mars Hungaricus. Sajtó alá rendezte és a latin szöveget magyarra fordította: Iványi Emma. Bevezette és szerkesztette jegyzeteit írta: Hausner Gábor. Bp. 1989, 105-320. Bene Sándor: Zrínyi mint „Magyar Mars” In: uo. 387—409. 39 Papp-Váry Árpád - Hrenkó Pál: Magyarország régi térképeken. Bp. 1989. 58-59. 40 Cesare Ripa: Iconológia. Ford.: Sajó Tamás. Bp., 1977, 295-296. - Erwin, Panovsky: Hercules am Scheidewege. Leipzig, 1930. - Az elit kultúrát átható Hercules - kultuszról: R. W. Tobim: Le mythe d’ Hercule au XVIle siècle. In: La Mythologie au XVIIe siècle. Actes du lie Colloque du C.M.R. 17. (1981.) 83-90. - Friedrich Polleroß: From the exemplum vir- tutis to the Apotheosis: Hercules as an Identification Figure in Portraiture: An Example of the Adoption of Classical Forms of Representation. In: A. Ellenius (ed.): Iconography, propaganda and legitimation. Oxford, 1998, 37-62. Kees Teszelszky hívta fel rá a figyelmem, ezúton is köszönöm. - Turóczi-Trostler József: Keresztény Hercules címmel 1935-ben tette közzé Hercules európai és magyarországi népszerűségét is felvázoló tanulmányát az Irodalomtörténeti Közleményekben (Keresztény Hercules, Ismeretlen fejezet az európai és a magyar irodalom történetéből. ItK, 1935, 20-33. - Kny. Magyar irodalom - Világirodalom. Bp, 1961. I. 265-279.) A tanulmány a jezsuita Guillaume de Waha-BaillonvUle (1615-1690) munkája, amely 1673-ban jelent meg Laboris Herculis Christiani címmel és Godefroi de Bouillon, az első kereszteshadjárat vezérének életét és szerelmét regényes feldolgozásban ismertette. Az 1768-ban Kassán megjelent magyar fordításával foglalkozott Gerő György S. J. ( 1733-1768 Keresztény Herculesnek, Bullioni Godofrednek hadi munkái), de értelmezve a barokk felfogást, részletesen kitért a kora uralkodóit Herculehez hasonlító kultuszra is. Tanulmányának jelentős visszhangja volt (Gulyás József: A Keresztény Hercules népszerűségéhez. ItK 1935. 304. - Pethő Jenő, Gerő György S. J.: Keresztény Herkules. In: Jezsuita Történeti Évkönyv. Bp. 1948, 9-64. Klny. Publicationes ad históriám S. J. in Hungária illustrandam. 9.) Rákóczi halálának 35
