Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)
OROSS ANDRÁS: Végvárak és a Magyarországon működő kamarák a 17-18. század fordulóján
nisztráció, ill. annak egri prefektusi hivatala, amelynek vezetője 1694 óta Johann Christoph Franz Pénz volt, jelentette az egyik legfontosabb finanszírozási forrást. A kapitány évente 600 forintot kapott a prefektusi kasszából, ahogy a forrás fogalmaz: „...a húsmérés és a kocsmáltatási jog gyakorlása helyett.”31 Az ír származású Buttler, aki korábban a morvaországi Raditsch (ma: Uherské Hradisté, Csehország) kapitánya volt, azonban gyakran panaszkodott fizetése elmaradása miatt, ezért jövedelme kiegészítése céljából minél több magyarországi birtokra próbált szert tenni. Miután 1688-ban indigenátust nyert, 1693-ban megszerezte Erdőtelek, Erdőtelek-Hanyi-puszta és Tenk Heves megyei falvakat, majd 1696-ban további Csongrád, illetve Pest-Pilis-Solt megyei falvakat.32 A kapitány fizetése mellett az egri helyőrség (egy kb. 150 fős szabad század) legfontosabb szükségleteit is a kamara biztosította: a vármegye közreműködésével rendszeresen szállított tűzifát,33 pokrócokat, szalmazsákokat, gyertyákat. A szabad század felszerelését (egyenruha, fegyverek) azonban nem a kamara, hanem az Udvari Hadi Fizető Pénztár fizette, illetve fizette volna, hiszen 1696-ban Buttler Gottrfíed Christoph Schreyvogel kereskedőtől nyugta ellenében vett fel 5968 forintot erre a célra. A várkapitány ráadásul továbbra sem számított arra, hogy az Udvari Kamara pénzt fog nekik kiutalni, ezért kérte, hogy minél hamarabb egyenlítsék ki Schreyvogel követelését, különben elveszíti előtte hitelét, azaz tisztában volt vele, hogy a következő év(ek)ben is hozzá kell majd fordulnia ez irányú kéréseivel.34 Kevesebb adatunk van arra, hogy mely forrásból biztosították a szabad század fizetését, de az 1701. évi hadiadó repartíciója (azaz a Habsburg Monarchia tartományai közötti felosztása) közelebb vihet a megoldáshoz: ebben az esztendőben ugyanis Alsó-Magyarországra terhelték az egri, a kanizsai és a munkácsi katonák javadalmazását. Bérüket - havonta 1259 forint - a régió főhadbiztosa, Georg Kari Drischberger által kezelt hadipénztámál vehették fel, minden bizonnyal nyugta ellenében, amelyet azután a hadbiztos az Udvari Hadi Fizető 31 ÖStA HKA Vermischte Ungarische Gegenstände Kart. 30a. fol. 8-13. Michael Fischer jelentése a visszafoglalt Eger városáról és a környező birtokokról. 1690. április 13. 32 MOL A 57 (Magyar Királyi Udvari Kancellária, Libri regii) 22. kötet 269-280., 24. kötet 81-82., 117-118. 33 ÖStA HKA HFU 10. Febr. 1693. (RN 352. föl. 86-99). Egy kimutatás szerint a várparancsnokok évente 100, a hadnagy és a zászlós 9-9, az őrök naponta 2, míg a 100 közlegény hetente 2 öl tűzifára volt jogosult. 34 ÖStA HKA HFU 30. Okt. 1696 (RN. 379. föl. 444^149.) 242