Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

OROSS ANDRÁS: Végvárak és a Magyarországon működő kamarák a 17-18. század fordulóján

Pénztárnak küldött tovább, amely adminisztrálta azt a Monarchia katonai kiadásai között. Úgy tűnik, hogy a repartíciókor minden évben más tartományra terhelhették a katonák zsoldját, hiszen 1690-ből arra van adatunk, hogy az egri vár őrségének a bérét a prágai Helytartóságnál vehették fel.35 Tény, hogy ebben a kérdésben van a legtöbb nyitott pont, és még további kutatásoknak kell megnyugtatóan tisztázni a zsoldfízetési rendszer folyamatát.

A várőrség élelmezését helyben oldották meg, hiszen Johann Philipp Körber egri élésmester 1695. évi elszámolásából kiderül, hogy havonta 12 617 porciót (közte naponta 50 porciót az ezredesi rangban szolgáló Johann Buttler-nek) adott ki a katonáknak. Ugyanígy az élésmestertől kapták napi élelmiszeradagjukat a tüzérek (havonta 930 porció), viszont ők a bérüket már a Budai Kamarai Adminisztrációtól kapták meg. A tüzérparancsnok és hadsz- ertámok Maximilian Ferdinand Gerlacher volt, a tüzérek pedig Karl Anton Pockh von Amholz, Johann Friedrich Netter, Thobias Stainhübel, Anton Knott, Johann Michael Zapff, Gallus Breüner, Martin Appel, Joseph Hobler, Hans Georg Pümer, Matthias Wimkhler, Kaspar Pockh, Johann Enzinger,36 számukra a kamara évente 1260 forintot utalt ki.37

A vár felújítására azonban gyakorlatilag minimális összeget költöttek. Ennek legfőbb oka az lehetett, hogy az Udvari Haditanács nem döntött arról, hogy központi szerepet kap-e az egri vár vagy nem? A visszafoglalást követően ugyanis született egy olyan szakvélemény, amely inkább Szolnok - mint a Tisza melletti, stratégiailag fontos vár - kiépítését javasolta Eger helyett, amely várnak inkább a lerombolását helyezte kilátásba.38 Buttler leveleiben többször is panaszkodott, hogy a neki megígért várerődítésre fordítható évi 3000 forintot egyáltalán nem kapta meg a Budai Kamarai Adminisztrációtól, így nem véletlen, hogy a folyamat végeredménye a nevezetes 1702. évi várrombolási rendelet volt. Ennek megvalósulása - amelynek során a külső vár lerombolására került sor 2303 forint értékben - azonban már egy újabb problémakör.39

A tanulmány összegzéseként elmondható, hogy a Magyarországon működő kamarák, ha a 16. századból megismert rendszernél jóval kisebb mér35 ÖStA KA HKR Expedit Protokoll, Band 383. fol. 384r. (1690. Sept. nro. 31.)

36 MOL E 286 1702. nro. 384.

37 MOL E 286, Vegyes számadások és nyugták, 1697.

38 Esztergomi Prímási Levéltár, Acta Radicalia, Classis V. nro. 450.

39 Détshy Mihály: Az egri külső vár lerombolása 1702-ben. (Az Egri Múzeum Évkönyve V. Szerk.: Bakó Ferenc) Eger, 1967. 117-123. és Oross, 2006. 1454-1458.

243