Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

OROSS ANDRÁS: Végvárak és a Magyarországon működő kamarák a 17-18. század fordulóján

védelmeinek tiszta haszna 1 176 960 Ft volt,4 ebbe a kimutatásba azonban nem számították be többek között az olyan különleges bevételeket, mint pl. az 1690-91-ben az Udvari Hadi Fizető Hivataltól a budai vár felújítására kiutalt 85 000, ill. az eszéki vár rendbehozatalára szánt 35 000 Ft-ot.5

Az Alsó-magyarországi Főkamaragróf és az alárendelt Selmecbányái és Körmöcbányái Kamara, a Körmöci Pénzverde és a besztercebányai rézvállalat pénztári, igazgatási és számvevőségi ügyekben közvetlenül az Udvari Kamara igazgatása alá tartozott. Sajnos ezen hivatalok 17. századi (igazga- tásjtörténetére csak elszórt adatok állnak rendelkezésre, ám az kijelenthető, hogy az alsó-magyarországi bányászat a 16-17. században szinte egészen kikapcsolódott a magyarországi közigazgatás szervezetéből.6 (A 16-17. században kialakult helyzet és függőségi viszony csak Mária Terézia átfogó reformjainak eredményeként megszületett 1741:14. törvénycikkel szűnt meg, amelyben kimondták, hogy a Magyar Kamara önállóan rendelkezhet mind bányászati, mind sóügyekben.) A főkamaragróf az alárendelt kamarák bevételeit közvetlenül az Udvari Fizető Pénztárnak utalta át, gyakran nem készpénzben, hanem nemesfémben - mint arról a pénztárkönyvek tanúskodnak. Az Udvari Kamara minden évben több olyan kiadást is ráterhelt a Körmöci Kamara és a Besztercebányai Réz Adminisztráció jövedelmeire, amelyek valójában nem tartoztak tevékenységi körükbe: az 1690-es évek elején többször fizették innen az Udvari Kamara elnökét, Wolfgang Andreas Orsini de Rosenberg-et vagy az egyik udvari ékszerészt Jakob Gärb-et.7

A Csáktornyái (Kanizsai) Kamarai Adminisztráció kezdetei az 1670. évi Zrínyi-Frangepán birtokok elkobzása idejére nyúlnak vissza: a Magyar Kamara

Heft 4. Wien 1983. 487-505; Oross András: Végvárakból kaszárnyák. A Budai Kamarai Adminisztráció szerepe Magyarország új katonai berendezkedésében a 17-18. század fordulóján. In: Századok 140. (2006) 6. sz. 1441-1473. (a továbbiakban: Oross, 2006.)

4 A forrás kiadását ld. Tagányi Károly: A budai kamarai jószágkormányzóság jövedelmei és kiadásai. 1686-1700-ig. In: Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 4. (1897) 285-297.

5 Minden bizonnyal több ilyen célzott támogatás is érkezett különböző központi forrásokból. Az említett építkezések elszámolását ld. Österreichisches Staatsarchiv Hofkammerarchiv Hoffmanz Ungarn (a továbbiakban: ÖStA HKA HFU) 10. Nov. 1693 rote Nummer (továbbiakban: RN) 360. fol. 87-97.

6 Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. Bp., 1946. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai III., Hatóság- és hivataltörténet 1.; a továbbiakban: Ember, 1946.) 286-355.

7 ÖStA HKA Hofzahlamtbücher. 1690: 135., 1691: 136., 1692: 137., 1693: 138., 1694: 139. kötet.

232