Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

VINCZE DÁNIEL: Az egri vilajet kolduló rabjainak szerepe a török-magyar diplomáciai és társadalmi érintkezésekben

illetnek.60 A posták a mellett hogy a rab kísérői és segítői voltak, teljesítették a levélvivő feladatát is, ám volt rá példa, hogy ritkább esetekben csupán magát a rabot alkalmazták az egyes küldemények kézbesítésére,61 akár még a budai Vezér részére küldött üzenetek esetén is.62 Ám néha az általuk célba juttatandó hír meglehetősen bizalmas és fontos is lehetett: 1651-ben az egri rabok egy társukat csak azért bocsátották ki kezességre, hogy az Erdélybe vihessen híreket az Egerbe érkező új pasával és annak ellenséges terveivel kapcsolatosan.63 Érdekes megemlíteni, hogy a törökök foglyaik azon leveleit, amelyek a tőlük követelt sarc kifizetését, uruk sürgetését, illetve segítség-, vagy hitlevél kérését szolgálták, minden további nélkül, a mohamedán hatóságok hathatós közbenjárásával eljuttatták a börtönök mélyéről a magyar oldalra - hiszen a rabtartóknak is érdekük volt, hogy mi hamarabb pénzt és üresen lógó bilincseket lássanak foglyaik helyén. Ám arra is volt példa, hogy a rabok más módon is kapcsolatba tudtak lépni volt uraikkal. Ennek legérdekesebb esete 1678-ban történt, amikor az egri vár tömlöcében fogságban tartott magyarok az egyik ottani pribéktől tudták meg, hogy a helyi katonaság a várhoz érkező kumc hadakkal egyesülve Füleket szándékozik megtámadni, erről pedig minden bizonnyal egy kalandosan úton kijuttatott levélben értesítették a füleki vár kapitányát, Koháry Istvánt. Ám itt még nem ért véget a történet, mert nemsokára sikerült célba juttatniuk egy újabb levelet is, amely a hevesi, hatvani és szolnoki török hadak Egerbe való érkezéséről tudósított, ám a támadás célpontjaként ekkor már Füleken kívül más lehetséges alternatívákat is megjelöltek.64

60 A rabok kísérői által teljesített szolgáltatás „ rabposta " név alatt terjedt el a köztudatban. A korabeli hírközlésre nézve lásd még: Kamody Miklós: Hírközlés, levelezés a török hódoltság idején. In: Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben. Studia Agriensia 20. Szerk. Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás, Eger, 1999.

61 Ngod mi nekünk iratot és bé küldőt böcsületes levelét az Kara Musztafa rabnak postája megh adta”. MOL, M. C1229, 12227. Haszan egri alaj bég Koháry Istvánhoz, 1677. augusztus 9.

62 MOL, M. C1229, 12243. Ali, Ibrahim budai pasa tihája (helyettese) Koháry Istvánnak, 1675. május 5.

63 Détshy, 1966. 156.

64 Egy pribék mondotta volt hogy az egri törökök az kurucok mellé el mennek és Filek alá igyekeznek, amely igyekvésekben Isten gátollya megh őket MOL, M. 4722, 6795. Egri rabok Koháry Istvánnak, 1678. július 25. Ezen eset azonban nem volt egyedülálló, mint arról egy évvel későbbről értesülhetünk, 1679 nyarán újra az egri tömlőében lévő magyar rabok adtak hírt elsőként a török készülődéséről. Merényi Lajos: Koháry István levelei Eszterházy Pál nádorhoz 1670-1682. Második és befejező közlemény. In: Történelmi Tár (Új Folyam) 3 (1903) 233. Koháry István Eszterházy Pálhoz, 1679. július 19.

162