Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)
VINCZE DÁNIEL: Az egri vilajet kolduló rabjainak szerepe a török-magyar diplomáciai és társadalmi érintkezésekben
ben sokszor nem a benti rabtársak, hanem a hozzátartozók kezeskedtek a vállalt feladat teljesítéséért, rokonok, esetleg szolgák vonultak be a börtönbe, amíg a szabadon bocsátott megszerezte a rá utalványozott összeget.16 A kibocsátottak lábára rendszerint bilincseket helyeztek, amit csak sarcuk megfizetése után vehettek le,17 ha pedig a kért összeget nem tudták a számukra megírt terminusra előteremteni, újabb haladékot, ill. hitlevelet kértek, hogy kolduló útjukat tovább folytathassák.18 A rabtartás, a rabokkal való korabeli bánásmód gyakorlatával átfogóan a közelmúltban Pálljy Géza foglalkozott,19 éppen ezért az előzőekben ezen témával kapcsolatosan csak a legalapvetőbb momentumokat kívántam ismertetni. Pállfy legfőképp a dunántúli Batthyányi uradalom forrásaira támaszkodva, azon régióban tapasztalt jelenségeket kihangsúlyozva ismertette ezen témakört, és más területek iratanyagait csak kisebb mértékben használta fel tanulmányához. Most következő írásomban egy hasonlóan forrás- és eseménygazdag területtel, az egri vilajettel és magyar szomszédaival szándékozom foglalkozni, amely régióban a kolduló rabság intézménye amellet, hogy több téren megerősíti vagy kiegészíti eddigi ismereteinket, egy teljesen új, a korszakban szokatlan tendenciát is elénk tár. Eger városa 1596-ban került a mohamedánok kézre. A vár bevétele után a hódítók hamarosan egy új igazgatási egység, a legújabb foglalásukról elnevezett vilajet központjává tették a meghódított erősséget, amelynek területe a történelem során magába foglalta a hatvani, szolnoki és a szécsényi szandzsákot,20 és volt idő, amikor Hatvantól Miskolcon át egészen Debrecenig21 tartotta uralma alatt a hódoltság lakosságát. A tartomány nagysága, kiterjedtsége miatt jelentős hosszon volt határos a Magyar Királysággal, amely szomszédság a 87 esztendeig tartó helyi török uralom alatt számos konfliktust eredményezett. Mivel a rabok koldultatása már a 16. század közepe óta bevett szokás volt, ezért feltételezhető, hogy az egri vilajet megalakulása után nem sokkal 16 Pálffy, 1997. 36. 17 Ha a rabnak sarca megfizetéséhez már csak kevés hiányzott, azt gyakran oly módon jelezték, hogy az egyik lábáról levették a bilincset. Pálffy, 1997. 39. 18 Takáts, 1907.523. 19 Pálffy, 1907. 20 Szécsényt 1663-ban foglalta el a török, a település és a környező falvak ekkortól tagolódtak be az egri vilajetbe. 21 Nagyvárad 1660-as eleste után Debrecent a váradi vilajethez csatolták. 153
