Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)
R. VÁRKONYI ÁGNES: Végvár és mentalitás a végvártörténeti műhely negyedszázados története tükrében
tudták fedezni, erőteljesen rá voltak utalva a különböző segélyekre. A harmincéves háború miatt azonban a német fejedelemségek segélyei elmaradtak, a várak leromlottak, az őrségek nélkülöztek. Megélhetésük érdekében a végvárak katonái szabad földet és kiváltságokat nyertek, nyíltan, vagy tiltott utakon kereskedtek. Vállalkozásaik közben átalakult látókörük s az ország helyzetével összefüggésben, módosult létértelmezésük. Jól érzékeltetik a változást a dunántúli végváriak Batthyány Adám dunántúli főkapitánnyal is összefogva űzött marhakereskedői vállalkozásai, s a hegyaljai várak szőlő- művelő, borkereskedő katonái. A pénzeken a Patrona Hungáriáé képe, a katolikus reform szellemében megfogalmazott festmények, szobrok, metszetek, a szent királyok alakjai és példái a múlt történelmi távlatával értelmezik az ország védelmét és aktuális feladatnak fogalmazzák meg a török megszállta területek visszafoglalását. Az 1650-es évek felkészülése a nemzetközi török elleni háborúra, majd az 1663-1664. évi hadjáratok, várostromok és csaták már másfajta tudást és erényeket kívántak, mint amivel a 16. században éltek. A szembetűnő változások között a végváriak politikai szerepével, országgyűlési fellépésével, Várad és főleg Érsekújvár elfoglalásával bekövetkező térvesztésével már nem foglalkozhatunk, hiszen önmagában a vasvári békét a várkapitányok és a katonák részéről is ért bírálatok szétfeszítenék áttekintésünk kereteit. Ugyancsak le kell mondanunk az 1670 utáni évek vizsgálatáról. A Habsburg Birodalom katonai átszervezése, a Királyság és az Erdélyi Fejedelemség harcai és a visszafoglaló háborúk során bekövetkező változások alapvetően átalakították a végvári katonaság viszonyait, gyökeresen más helyzetet hoztak létre, s a mentalitásban is lényeges változásokat indítottak el. 1699-ben a karlócai békét követően a feladatukat vesztett várak felrobbantása, a spanyol örökösödési háború és a Rákóczi szabadságharc,6 majd az új berendezkedés 1711 után ezúttal kiesik vizsgálatunk köréből. Áttekintésünket az 1540-1670 közötti évekre összpontosítjuk. Európa leghosszabb védelmi rendszere másfél évszázadon át tartóztatta fel a nyugatra törő Oszmán Birodalmat, s közben sokat változott. Változtak Magyarország három hatalom alatt élő országrészeinek demográfiai, gazdasági, politikai viszonyai. Az Erdélyi Fejedelemség kivédte, hogy az oszmánok kizárólagos vazallusi függésbe szorítsák, Európa csaknem valamennyi 6 Czigány István: Új katonai berendezkedés Magyarországon, 1683-1703. In: Hadtörténelmi Közlemények (HK), 2003. 2-3., 714-741. 12