Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)

VÉGVÁR ÉS KULTÚRA A 16. SZÁZADBAN - G. ETÉNYI NÓRA: A „türkenlied” reneszánszai - A magyar vonatkozású német népénekek típusai és életszerűsége

visszaesik a hosszú török békeidőszak miatt45, hiszen a török elleni hadszínterek közül kifejezetten a magyarországi eseményekre reflektál a legtöbb türkenlied, a tengeri hadszínteret német újságok, hetilapok, röplapok figyelemmel kísérik, de a legszélesebb nyilvánosságot megszólító népénekekben nem mutatható ki a közvetlen kapcsolat. Bár alkalmanként tuniszi, algériai eseményekről, sőt a perzsák török elleni harcairól születtek népénekek. A 30 éves háború alatt a türkenliedek nem tartalmukkal, hanem inkább formai megoldásaikkal élnek tovább. A népénekeknek a birodalmon belüli konfliktusok, fontos hadi hírek, jóval közelebbről származó információk miatt komoly hírértéke van. A műfaj további virágzásában, megújulásában ez a valóságos hírérték, hasznosság, közvetlen hasznosíthatóság nagy szerepet játszott.46 A 30 éves háború alatt dallamok is változnak, a nézőpont egyre nagyobb teret kap, a közösségi élmény mellett az egyén szerepe is, az egyén élethelyzete is előtérbe kerül.47 A művelt barokk költők azonban tudatosan nyitnak egyre szélesebb hasadékot a képzett elit és a közemberek között.48 A barokk énekekben, alkalmi költészetben, kivéve talán a vallásos énekeket, egyre több a bibliai idézet, a mitológiai utalás és az idegen eredetű szó.49

A 17. század közepén az 1663-64-es magyarországi török háború idején új fent nagy számban jelennek meg magyar vonatkozású türkenliedek. Egy Augsburgban megjelent türkenlied az 1661 -es év eseményeit mutatja be sokoldalúan, a nyomtatott hírlevelekhez hasonló módon sokféle helyszínről tudósítva. Az első ének a szigetvári Zrínyi Miklósról szóló népének dallamára énekelhető módon, egyfajta krónikát ad, kezdve attól, hogy a Portáról követség érkezett Erdélybe, s magasabb adót követelt, folytatva Kemény János török elleni küzdelmével, kitérve arra, hogy Rákóczi özvegye fiával együtt Munkácson májusban katolikus hitre tért, hosszan ecsetelve Zrínyi Miklós új vá45 Betrand Michael Buchmann 1983. 27.

46 R. Várkonyi Agnes : A tájékoztatás hatalma. In: Információáramlás 1999. 9-31.

47 Emil Weller: Annalen der poetischen National-Literatur der Deutschen im 16. und 17. Jahrhundert I—II. Freiburg, 1862. Nachdruck: Hildesheim, 1964. Michael Schilling: Das Flugblatt als Instrument gesellschaftlicher Anpassung. In: Literatur und Volk. 1985 601-625. Paul Münch: Lebensformen in der frühen Neuzeit. Frankfurt am Main 1992.

48 Joachim Kröll (Bearb.): Die Tagebücher des Sigmund von Birken I. 1660-1668. (Quellen und Darstellungen zur franckischer Kunstgeschichte.) Würzburg, 1971. Ferdinand van Ingen: Sigmund von Birken. Ein Author in Deutschland Mitte. Christian Klemm: Sigmund von Birken und Joachim von Sandrart. In: John Roger Paas: (Hrsg.) Der Franken Rom. Nürnbergs Blütezeit in der zweiten Hälfte des 17. Jahrhunderts. Wiesbaden, 1995. 257-276 és 289-313.

49 Betrand Michael Buchmann 1983. 26.

81