Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)

VÉGVÁR ÉS KULTÚRA A 16. SZÁZADBAN - POLGÁR MARIANNA: „A kóbor lantos nyughelye” - A helytörténeti kutatások historiográfiai vázlata

Azt veti fel a cikkíró beszámolója végén, ami időszerű most is: „Archeológusok és historikusok feladata most már megállapítani, hogy a vasvármegyei Sár községnek hol volt a tizenhatodik században temetője, illetve hol pihentek azok a sári atyák, akik mellé Tinódit annak idején eltemették.”3

Ugyancsak ez évben olvashatunk Vadász Norbert tanár tollából egy Tinódi életrajzot a Szombathelyi Katolikus Főgimnázium értesítőjében.4 Ebben a szerző már idézi halálával kapcsolatban a Századokban megjelent Nádasdyhoz írt Pemesyth levelet. Levonja azt a következtetést: „Tehát nem Kassán vannak elföldelve az országosan kedvelt lantos földi maradványai, hanem vármegyénkben a Sárvár melletti Sár községben.” De felveti azt is „Kíváncsian várja az irodalom: vájjon valósággal rátalálnak-e majd erre az érdekes sírra?”5

A kérdés újra 1933-ban vetődött fel. A Szombathelyi Faludi Irodalmi Társaság elnöke, Bárdosi Németh János kezdeményezte, hogy Tinódi jeltelen sírja fölé emeljenek emléktáblát. Ennek elkészítését támogatta a megye és Sárvár (nagyközség) is. Ahogy a Vasvármegye című lap 1933. szeptember 28-i számában erről beszámolt, az emlékmű el is készült. Sárvár városa pedig úgy döntött, hogy szobrot is állíttat, amit országos ünnepség keretében avatnak majd fel.6 Kitűzték az időpontot is, de az ünnepséget mégsem lehetett megtartani, mert „senki nem tudja minden kétséget kizáróan megmondani, hogy hol is nyugszik hát Tinódi Lantos Sebestyén?”

A nagyközség elöljárósága - levéltári iratok szerint - a kérdést a Magyar Tudományos Akadémia elé terjesztette. A Vas Megyei Levéltárban található levelek és jegyzőkönyvek iratai alapján: Lukinich professzor véleményét Székely László Bárdosi Németh Jánoshoz írt levelében úgy foglalta össze: „...ha csakugyan Sárvárt magát is mondták Sárnak, akkor a vita eldöntését ott kell keresni, vajon voltak-e atyák, vagyis szerzetesek Sárban, akiknek a hamvai mellé temetkezni lehetett, s ha másrészt Sárvárt is nevezték a vár elhagyásával Sárnak, akkor nyilván Sárvárt kell érteni a temetkezési hely gyanánt...”

3 Vasvármegye 1908. március 28. szombat, 2.

4 Vadász Norbert: Tinódi Lantos Sebestyén. In: A Szombathelyi Római Katholikus Főgimnázium értesítője az 1907-1908. iskolaévről. Szerkesztette: Kárpáti Kelemen igazgató, 11-14.

5 Vadász, 1908. 14.

6 Vasvármegye, 1933. szeptember 28.

58