Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)

VÉGVÁR ÉS KULTÚRA A 16. SZÁZADBAN - POLGÁR MARIANNA: „A kóbor lantos nyughelye” - A helytörténeti kutatások historiográfiai vázlata

Tehát nem történt meg egyértelmű megállapítása Tinódi nyughelyének.

Mivel a helyi (sárvári) közvélemény a Sári templomot tekintette Tinódi temetkezési helyének, a Faludi Társaság úgy tervezte, a templom falán helyezi el az emléktáblát. Ehhez kérte a katolikus egyházközség beleegyezését. Huszár Mihály apátplébános, országgyűlési képviselő azonban tiltakozott a terv ellen. Arra hivatkozott, hogy mint a templom őre, csak történelmileg nem vitás tény megörökítését engedheti meg a templom falán. Véleménye szerint, mivel Tinódi halála előtt a Nádasdy-vár vendége volt, bizonyára itt is halt meg és temettetett el. Hivatkozik érvelésében Tinódi egyik levelére s igazolja az apátplébános szerint, hogy utolsó írásaiban arról is panaszkodott: „a fösvény várnagy keshedt lovától még a zabot is sajnálja.”7

Másfajta feltételezésre utal a Faludi Társaság 1933 márciusában írt levelében Sárvár elöljáróságához, ebben arra hivatkozott, hogy dr. Géfin Gyula -jeles helytörténeti kutató a szeminárium rektorhelyettese - is kutatásokat végzett Tinódival kapcsolatban. „Dr. Géfin Gyula kutatási szerint Tinódi Lantos Sebestyén hamvai nem a temetőben, hanem Sárvár egyik régi templomában nyugszanak. A hely pontos megjelölése érdekében Géfin Gyulával kell érintkezésbe lépni.”8

A sárvári elöljáróság és a Faludi Társaság elfogadta az érveket és abban állapodott meg, hogy amennyiben nem sikerül egyértelmű bizonyossággal megállapítani Tinódi nyughelyét, akkor Huszár apát indítványára a sárvári plébániatemplom falára kerül az emléktábla. Az eredeti tervtől eltérően nem az lesz a szövege, hogy ott nyugszik Tinódi, hanem csak azt örökíti majd meg, hogy a nagy lantos Sárváron halt meg.9 10

Végül nem emléktábla, hanem egy dombormű elkészítésére adott megbízást Eőry Vilmos nagyközségi elöljáró és a Faludi Társaság Rumi Raj ki István szobrászművésznek.

1933. október 29-én nagyszabású ünnepség keretében felavatták a Rajki István szobrászművész által elkészített Tinódi emlékművet. A bronz dombor- müvet a Nádasdy vár melletti parkban helyezték el. Az ünnepségen, melyről a

7 Vasvármegye, 1933. szeptember 28., ill. Vas megyei Levéltár (a továbbiakban VamL) Sárvár nagyközség iratai 495/1933.

8 VamL IV. 405/b alispán, közig, iratok 3929/1934.

9 Vasvármegye 1933. szeptember 28. 2.

10 Vasvármegye 1933. október 31., Nyugat Magyarország 1933. október 30. VamL Sárvár nagyközség iratai IV. 405/b. 329/1934.

59