Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)
KATONAI HAGYOMÁNYŐRZÉS A 21. SZÁZADBAN - PÁVAY TIBOR: Lovagi kultúra, lovagi kéziratok
biztos e szokásban lelhetjük fel. (Nem elfelejtve ugyanakkor, hogy ez a fajta befogadási rítus szinte kultúrafíiggetlenül az egész világon fellelhető, természetesen eltérő hangsúlyokkal s rítikus elemekkel.)24 Nem szabad azonban elfelednünk, hogy Magyarországon - mint az többek közt Engel Pál ’Magyarország világi archontológiája’25-ból is kiderül - a lovagot a megszülető magyar terminus ellenére továbbra is ’miles'-nek hívják latin módra, bár kétségtelen módosult jelentéstartalommal. A miles ugyanis eredetileg katonát jelent, ám gyakorlatilag bármely állandó fegyveres réteget jelölhet s jelöl is a középkor folyamán a latinban. Az etimológiai megközelítés tehát bár önmagában nem bizonyul elégségesnek, kétségtelen egy irányba húz minket: egy fegyveres, lovas hadakozó réteg megjelenése felé a történelem színpadán. Nem elfeledve azonban hogy mint már említettük inkább evolúciót mintsem revolúciót érdemes keresnünk, lássuk hol is ragadható meg ez a réteg, avagy honnan születik a lovag- ság, s hogyan néz ki gyermekkorában. A lovagság születése A középkori moralisták - így Raymon Lull (i.m.) is - egyszerű, és természetesen bibliai alapú elmélettel szolgálnak a lovagi intézmény kialakulása tekintetében. Eszerint a Földön elszaporodó igazságtalanság ellenében, a hívő közösség védő karjaként jön létre a kiválasztottakból a nemes lovagi réteg. (Sokak szerint régen minden ezer emberből a legmegfelelőbb egy fő lovaggá választatott — innen magyarázva naiv etimológiával a latin ’miles’ szót, az ’ezer’ jelentésre visszavezetve.) Ez az elmélet azonban számunkra történeti perspektívánkban természetesen elégtelen26 (hiszen eszerint a bibliai Jú- dás Makkabeus és Dávid király is lovagnak lenne tekinthető, miként azt sok középkori moralista vallotta is). Sokáig tartotta magát történész körökben az az elmélet (a 19. században kibontakozó modem-kori történetírásban is meghatározó kezdetben), hogy a keresett lovas fegyveres réteg egyenes és szerves folytatása a felbomlóban 24 Ld. ehhez pld. Mircea Eliade: A szent és a profán: A vallási lényegről. Bp., Európa Kiadó, 1999. XJö: Misztikus születések, Európa, Budapest, 1999. 25 Enget Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1457.1—II. Budapest, 1996. 26 Már az egyház kibontakozó bábáskodását idézi a lovagság intézményesülése idején. 132
