Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)

VÉGVÁR ÉS KULTÚRA A 16. SZÁZADBAN - R. VÁRKONYI ÁGNES: Végvár és kultúra

inkább, mert az oszmán hatalom terjeszkedését feltartóztató védelmi rendszer Európa nagy átalakulásával összefüggésben épült ki. Sokféle társadalmi réteg és ország teljesítményével kell számolnunk.

Megnyílván a lehetőség a rendszeres és a hosszabb idejű bécsi kutatásokra, kibontakozott a végvárrendszert irányító intézmények iratanyagának rendszerezett és átfogó feltárása és feldolgozása. Nyilvánvaló lett, hogy a központi hivatalokban és a várak környezetében, a védelmi rendszer logisztikáját képzett értelmiségi réteg látta el, a döntéseket művelt, egyetemet végzett államférfiak hozták meg. A szervezést, a várak és a katonaság ellátását nyilvántartó, ellenőrző kimutatások, számadások tömege az elfelejtett gazdasági kultúra feldolgozásra váró dokumentumai. A hadikultúra ma még kevéssé feltárt világába vezetnek a harceljárás leírások, seregszemlék, a kémjelentések, rejtjeljegyzékek, a fogoly listák, a váltságdíjak. Kulturhistórikusok kincsesbányája a zsákmányjegyzék és a kótyavetye, szokásrendjével együtt, hogy a nyereség bizonyos százaléka a hadiözvegyeket és árvákat illeti meg. Változatos provenienciájú dokumentumok tudósítanak a szociális-kultúra, a tábori higiénia, a kegyetlenség, a rabság, a vitézi szolidaritás, az orvoslás viszonyairól. Levelek, folyamodványok, panasziratok a vitézlő rend önmeghatározásának, értékrendjének megkerülhetetlen forrásai. A nagy lendülettel fejlődő turkológiái kutatások eredményei az ellenfelek egymást kölcsönösen átható kultúrájának bizonyságai; az életmód, a költészet, vagy a háborúk és a béke kötés, sőt a tábori énekek, zenekarok világában.4

A kultúra fogalma az elmúlt évtizedekben sokat változott, tágasabb és gazdagabb lett. Már nem kizárólag a szellemi világot fogja át. Történettudományunkban az 1960-as, 1970-es években nyílt és látens viták folytak arról, hogy a művelődéstörténet vajon felölelheti-e az anyagi és a tárgyi kultúrát. Ma már nem kétséges, hogy az épített környezet, díszítésükkel, formájukkal együtt a munkaeszközök, a szerszámok, fegyverek, a nyomdafelszerelés, sőt a játékszerek nem csupán bizonyos civilizációs szint megtestesítői, hanem a kulturális élet kifejezőjének bonyolult hordozói. Hogyan is lehetne szétvá4 Fodor Pál: Vállalkozásra kényszerítve. Az oszmán pénzügyigazgatás és hatalmi elit a 16-17. század fordulóján. Bp., 2006. Hegyi Klára: A török hódoltság várai és várkatonasága I—III. Bp., 2007. Sudár Balázs: „Török szép versekbül...” Balassi Bálint kötészetének törökös elemei. In: A szerelem költői. Konferencia Balassi Bálint ötödfélszázadik, Gyöngyösi István halálának háromszázadik évfordulóján. Sárospatak, 2004. Szerk. Szentmártoni Szabó Géza. Bp., 2007. 75-88.

9