Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Függelék - A magyar királyság üvegipari létesítményeinek adattára a XII. századtól 1920-ig
13 1900-ban, az Erdővidéki Bányatársulat tervezett egy gyárat Árapatak-Alsórákos határában. CSEREY Zoltán 1994. 75. 14 A Zsebe és a Hegyhát határán, a Bakócához tartozó Kövesd-pusztán, a Melczer uradalomban az 1770-es évek elején állítottak fel egy üvegcsűrt. LANG Ádám 2004. 32. 1780-tól Melczer Ignác hutájáról több adatunk van. 1781 -ben Kövesd néven említik a műhelyt, ahol a Melczer családnak volt üzeme. - NÉMETH Györgyi 1989. 29. - 29. A József-kori katonai felmérés térképen (Collectio IX. Sectio 27.) a falu felett egy már nem működő ,stich Gangbar Glas-Hütte"felirat olvasható, mellette 4 épülettel. LEHMANN Antal 1971 a. 109-136. A kövesdi hutát, a katonai térképezést követően renoválhatták, mert újabb 1785- ben készült jelentésben szerepelnek a műhely adatai. LANG Ádám 2004. 33. Ekkor 8 osztrák segéd, 1 inas és 6 szlovák munkás dolgozott itt, MÉREI Gyula 1943. 103-104.; NÉMETH Györgyi 1989. 29., akik 5024 írt értékű fehér üveget, táblaüveget, s ablaküveg karikát gyártottak. Működése az 1780-as évek végéig igazolható. Görög Demeter atlasza már nem jelöli 1802-1810 között. 1885-ben Kövespuszta, Kőtörőcsárda hatámevei őrzik az egykori üveghuta emlékét. DVORZSÁK János 1885. 87. A jelenkori hatámevek között a Hamuház nevű domboldal környéke az egykor hamuzsírföző halmokkal még látható. PESTI János 1982.1. 226. 15 A somhegyi határban 1770 őszén már hamuzsírt égettek. MÉSZÁROS Gyula 1986. 297. 1799-ben Kitaibel Pál ottjártakor a bakonyi hutákhoz szükséges homokot is itt bányászták. GOMBOCZ, Endre 1945. I. 387. 1815 őszén kezdett termelni Neumann Ábrahám üveghutája Somhegy pusztán, az Esterházyak birtokán, s a műhely a megszűnt pénzeskúti üzem helyére lépett, a munkások onnan jártak át 1826-ig, akkor alakult ki a somhegyi huta menti telep. Az üzemet mindvégig a Neumann család bérelte. Az olvasztóban fehér, zöld, kék öblös- és táblaüveg készült, köszörült üvegei is jó hírnek voltak. 1856-ban egy kemencével, 6 tégellyel termelt, s 1859-ben szűnt meg. - Történetére lásd: ÉRI István 1966. 161-163; MÉREI Gyula 1951. 76; VAJKAI Aurél 1944. 124-129. A forrásokban somhegyi üveghuta néven szerepel. 16 A József-kori térképen Teutsche Glas Hütte néven szerepel a község határában. - N. IPOLY Márta 1982. 53. - 1812-ben létezett. - T. MÉREY Klára 1999. 29. 17 1809-ben építették az üveghutát a megszűnt Végleshutáról áttelepült üvegesek. A település a nevét br. Balassa Sándor birtokosról kapta, aki a letelepedést engedélyezte. Az üzemben gyártottak öblös- és síküveget. Az olvasztó 1856-ban egy kemencével és öt tégellyel termelt. 1875-ben a Beatit Béla gyáraként szűnt meg. - Történetére lásd SZVIRCSEK Ferenc 1982. 9-70. és SZVIRCSEK Ferenc 1999. 21. A forrásokban: Balassa Huta, Balázshuta, Bliskavica néven szerepel. 18 1786-ban említi létezését KORABINSKY, Johann Matthias 1786. 27. 19 1800-ban Österreicher Manes József orvos állította fel az országban az első kőszéntüzelésű üvegolvasztót Saurau Ferenc gr. soproni balft kapun kívül eső telkén. A gyártást egy általa feltalált új összetételű üvegre alapozta, valószínű sziksót használt, pezsgőspalackot gyártott nagy tételben a közeli Bécs felvevőpiacára. Az üzemet Adler József cseh hutásra bízta. Az üveghuta működésének egy sérülékeny pontja volt a kedvezményes áron vásárolt kőszén, s végül a bécsi kormányzati hivatali bürokrácia megbuktatta a vállalkozást, 1807 tavaszán az üveggyártó fabrika befejezte a termelést. - Történetére lásd: MÉREY Gyula 1951. 67-69; CSATKAI Endre 1935. 2. - Nevezik soproni vagy balfi üveghutának is. 267
