Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Függelék - A magyar királyság üvegipari létesítményeinek adattára a XII. századtól 1920-ig

20 1817-ben Bratka néven említi a műhelyt, MÉREY Gyula 1951. 119., és Brátkai Üveg Hutta néven írt róla MIHALIK Sándor 1960. 113. 21 1514—1615 közti folyamatos működésére közöl adatokat BINDER Pál 1994. 80-81. A műhely 1637—1644 közti létezésére lásd: HOFFMAN, Herbert 1972. 91. 22 1792-93-ban a Marcu kereskedőház 1000 frt-ért felújította az olvasztót. MARKAI László-SZÁSZ Zoltán 1986. II. 1052. -Termékeit főleg a Havasalföldre szállították. 1805 után szűnt meg fahiány miatt. - BINDER Pál 1994. 82. 23 Rozsnyó város számadáskönyve szerint Barka községből hoztak üvegeket. MIKULIK Jó­zsef, 1886. 393. - feltehetően a vár és városbeli épületek javításához. - SÁGHELYI La­jos 1938. 154-155. 24 Bártfa üvegesei közül ismerjük: 1418-ból Nicolaus, 1419-ben Hannus és Kwmwal (Kumval) nevű mesterek szerepelnek a számadásokban. FEJÉRPATAKY László 1885. 173., 176., 178. 1473-ban említik a város üveggyártását. FÜLÖP József 1984. 109. 1576- ban itt dolgozott Üveggyártó Pál mester. DIVALD Kornél 1912. 364-365. 25 1786-ban említik először üveghutáját. - KORABINSKY, Johann Matthias 1786. 34. - Sa­vanyúvíz palackozását 1817-ben előbb CSAPLOVICS, Johann 1816. 52., majd 1846-ban ismét leírják. - VAHOT Imre 1846. 3-4. - A gyár birtokosa 1869-ben Pock Jenő, s övé volt 1879-ben is. - SZVIRCSEK Ferenc 1974. 110-117. - Az 1873. évi bécsi kiállításon az üzem még kiállította termékeit, ezután megszűnt. - TELKES Simon 1895. 11. 26 1763-64-ben, a falu határában Klemens Majer, volt palatincai hutamester épített a Mercy ura­dalom területén üveghutát. A mester mellett 4-6 segéd dolgozott, a műhelyben, valamint két munkás főzte a hamuzsírt. 1770-ben még termelt az officina a településen 18 házas zsellér la­kott. LANG Ádám 2004. 31. 1782-85 közt a József-kori katonai felvételen, a (Colonne XII. Sectio 31) szelvényen Glashütte néven szerepel a megszűnt apáti huta. N. IPOLY Márta 1981. 150. Az üveghuta bezárása után egy kicsi, németek lakta zsellérfaluként létezett az a Glashütte, azaz Üveghuta nevű település, amely az 1950-es években teljesen elnéptelenedett. Mára csak egykori templomának a tornya áll. - Történetére lásd: LANG Ádám 2004. 31-32. 27 1781-ben áttelepült a váradi püspökség bélhagymási üvegcsűrje Bélbe.-HOFFMANN István—KIS Tamás 1996. 102. - Az üzem 1787-ben 4 kemencével termelt közönséges öb­lösüveget és kétféle közönséges és finom kristályüveget. Az üzemet 1841-42-ben kibőví­tették kőtörő- és üvegköszörülő malmokkal, és épült egy új hamuzsírföző is. -HOFF­MANN István—KIS Tamás 1996. 102. - A gyár 1846-ban kiállította termékeit a 3. iparmű­kiállításon. 1856-ban két kemencével és 16 tégellyel termel, s a legnagyobb üzemek közé tartozott. TELKES Simon 1895. 9. 1891-ben átépítik regenerátoros gázfűtésű üzemmé. 1917 elején az üzem leállt, de 1920 után újból termelt, 1930 körül megszűnt. - Történeté­re lásd: BUNTA Magda-KATONA Imre 1983. 80-83.; COVACI Veronica 1976. 78-88.;HODGYAI Mátyás 1994. 115-120.; VERES László 1989. b. 65-74. 28 A nagyváradi püspök gr. Csáky Miklós 1741-ben Hagymáson alapított hutát, amely az er­dők pusztulásával átköltözött - 1781-ben Bél községbe. - Történetére lásd: BUNTA Magda-KATONA Imre 1983. 78-81.; VERES László 1991. 55. 29 1786-ban KORABINSKY, Johann Matthias 1786. 47. említi. 1801 -ben szerepel Görög De­meter atlaszának Liptó megyét ábrázoló Berken István metsző által készített térképlapján. 30 1772-ben Nagy-Lohón építettek egy új üvegolvasztót, ahol kvarcot találtak. LEHOCZKY Tivadar 1881. II. 443. 268

Next

/
Oldalképek
Tartalom