Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Üvegesek, pénzverdék, ötvösök kapcsolata a nemesfém feldolgozással

gedi verde működése összefüggésbe hozható a Jánosszálláson feltárt üvegolvasztóval. Az is elképzelhető, hogy a Csanádi püspökség szükségletei (például az építkezések miatt) létesült az üvegcsűr. A szerémi pénzverő kamara élén 1352-től Szerecsen Jakab, majd testvére János áll, s nevükhöz egy különleges pénzfajta az ún. szerecsenfej es dénárok bevezetése fűződik.330

Aranybányák

1. Abrudbánya, 2. Aranyosbánya, 3. Beszterce, 4. Besztercebánya, 5. Belényes, 6. Királyboca, 7. Felsőbánya, 8. Kisgergelyfalva, 9. Gölnicbánya, 10. Járabánya, 11. Kapnikbánya, 12. Körmöcbánya, 13. Körösbánya, 14. Kismonostorszeg, 15. Murányalja, 16. Nagyág, 17. Nagybánya, 18. Nagyalmás, 19. Óradna, 20. Rézbánya, 21. Rimabánya, 22. Rozsnyó, 23. Rudabánya, 24. Ruda, 25. Selmecbánya, 26. Szomolnok, 27. Telkibánya, 28. Zalatna, 29. Vajdahunyad, 30. Verespatak

Ezüstbánya

2. Aranyosbánya, 3. Beszterce, 4. Besztercebánya, 25. Selmecbánya, 31. Bélabánya, 32. Breznóbánya, 33. Dobsina, 34. Nagybörzsöny, 35. Rózsahegy

330 KRISTÓ Gyula 1994. 536.

113